Századok – 1996
Tanulmányok - Novák Attila: Cionisták; baloldaliak; államrezon. (Cionizmus és államhatalom a 30-as évek Magyarországán) VI/1341
1366 NÓVÁK ATTILA A Pesti Izraelita Hitközséget és az Országos Irodát kézben tartó Stern-stáb magyar vonatkozásban mindenképpen befolyásosabb volt, mint a főleg jó „külföldi" pozíciókkal rendelkező cionisták. Ezek a prioritások a miniszteriális támogatás során is megmutatkoztak: Sternéket a belügy- és a kultuszminisztérium, a cionistákat a külügyminisztérium favorizálta. Kísérlet a hachsarák felszámolására A november 2-ról 3-ra virradó éjszakán a budapesti rendőrség politikai nyomozó főcsoportja a 30-as évek legnagyobb cionistaellenes „fogását" ünnepelhette. Letartóztatták a KI ál kettő, a Poale Cion és a Dror egy-egy hachsaráját, s összesen 35 személyt állítottak elő. Sombor-Schweinitzer november 5-i telefonjelentése 31 ember őrizetben tartásáról tud.190 A sajtó 36 ember őrizetbevételéről számolt be. A letartóztatások a következő hachsarákat érintették: Szondy u. 63. (Klál -13 tag), Szinyei-Merse u. 28. (Klál В - 7 t.), Murányi u. 37. (Poale Cion - 5 t.), Murányi u. 39. (Noar Haovedet - 11 t.).191 A házkutatás során kommunista propagandaanyagot nem találtak, így — ahogy Sombor-Schweinitzer íija —, „bűnvádi eljárást konstruálni aligha lesz lehetséges, közigazgatási úton annál is inkább el lehet járni, mert van közöttük kompromittált kommunista, rendőri felügyelet alatt álló egyén, idegen állampolgár és vidéki ember, akiknek itt rendes foglalkozásuk és kereseti forrásuk nincs". Az eseményekről egyedülálló beszámoló áll rendelkezésünkre, Chaim Barlas ugyanis ebben az időben Budapesten tartózkodott és november 17-én részletes levelet írt a Szochnut Alija Osztályának.19 2 A házkutatások és őrizetbevételek késő este zajlottak le (a Mizrachi hachsaráit nem érintették) és az egyik fő indok az volt, hogy lányokat találtak a fiúk szállásain. A gyanús könyvek ezek voltak: Ramsey McDonald egy könyve, KKL-propaganda-anyagok. Barlas sürgette, hogy küldjenek Hechaluc sliachot Magyarországra, mivel a kapott információk szerint a kvucákat be fogják zárni. A lefogottakat — állítólag — igen rideg körülmények között tartották: „ámbár őket a rendőrségen nem verték meg, de azért a puszta földön kellett aludniuk, takaró nélkül és emellett meg kell jegyeznem, hogy Budapesten ebben az időben már havazott" — állítja a külföldről Budapestre érkező Bató Lajos.193 Bár az őrizetbevetteket 5-én, vagy egyes források szerint 6-7-én szabadlábra helyezték, a vihar nem ült el.19 4 A közigazgatási eljárást megindították, a nembudapestiekre pedig a lakóhelyükre való hazatoloncolás várt.19 5 November 7-én a bölcsészettudományi karon és a műegyetem udvarán hachsara-ellenes tüntetés volt, ez utóbbi vezetője horogkeresztes jelvényt viselt.19 6 Az őrizetbevételek és a később részletezendő jobboldali sajtóhisztéria (amelyben az úgynevezett „liberális" lapok, így a Miklós Andor-féle sajtó is részt vett) szinte sokkolta a magyar cionista vezérkart. Buk Miklós Barlashoz írt levelében előadja, hogy volt benn a rendőrségen, ahol követelték, hogy a cionista szövetség oszlassa fel a hachsarákat. A rendőrök a hachsarákon folyó bolsevista propagandáról szóló „bizalmas információ"-ra hivatkoztak. Buk levelében keserűen jegyezte meg: „Amennyiben
