Századok – 1996
Tanulmányok - Novák Attila: Cionisták; baloldaliak; államrezon. (Cionizmus és államhatalom a 30-as évek Magyarországán) VI/1341
CIONIZMUS ÉS ÁLLAMHATALOM A 30-AS ÉVEK MAGYARORSZÁGÁN 1363 Lauterbach S. Brodetskyhoz, a Jewish Agency politikai titkárához írott levelében igen borús képet fest a magyarországi helyzetről és annak okairól.167 A cionista tevékenység szünetel Magyarországon és „helyi képviseletünknek sem az autoritása sem a befolyása nincs meg ahhoz, hogy megváltoztassa ezt a politikát". Reakciós rendőri módszerek, a vezető asszimiláns zsidók hatalmas befolyása és prominens hivatalnokok antiszemita hajlandósága fonódik össze azért, „hogy megbénítsanak minden olyan tevékenységet, amely a hivatalosan elismert Cionista Szövetség tolerálásán túl van"— írja.16 8 Leszögezi azt is, hogy Goldmann akcióját hasonló kell, hogy kövesse Londonban is. Az 1937-es év intenzív diplomáciai útkereséssel és rendőri zaklatásokkal telt el. A cionista szövetség lépéshátrányba került, mert gyűjtési tevékenysége megszűnt, s hachsaráiból jó néhányat meg kellett szüntetnie akkor, amikor a hitközség 1937. január 17-én saját Palesztina-szervezetet, a MISZETTÉ-t (Magyar Izraeliták Szentföldi- és Egyéb Telepítéseket Támogató Egyesületet) hozta létre. Az egyesület maga is a cionistákkal való konfrontáció jegyében jött létre. Az alakuló közgyűlésen bírálták az eddigi Palesztina-munka megalapozatlanságát és azt, hogy a pénzekről Palesztinában döntöttek. Bár a közgyűlésen nem zárkóztak el a „Palesztina-munka nagy intézőivel" való kapcsolat elől, de komoly kritikát kaptak a „tisztelt cionista urak", akik a MISZETTE ellen röpiratot is terjesztettek.169 A szervezet, (melyet a pesti zsidó köznyelv csak „mitesszer"-nek becézett), alapszabályában a „Palesztinában és egyéb államokban letelepedett izr. vallású állampolgárok" támogatását célozta meg. Érdekes módon a cionisták a kezdeti idegenkedés után várakozó álláspontra helyezkedtek, s a Zsidó Szemlében az érdekek és a munka közösségét taglaló cikk jelent meg.170 Maga Lauterbach sem tartotta lehetetlennek azt, hogy a magyarországi cionizmus körülményeinek romlása és a hitközségi Palesztina-munka megindulása között lehet összefüggés.171 Lauterbach ugyanakkor leszögezi, hogy egy esetleges külföldi beavatkozást Budapesten kell előkészíteni. A MISZETTE ellen a cionista vezetők semmit sem tudtak tenni, csak a megalakulás ténye feletti sajnálatukat fejezték ki, s felkérték Goldmannt, hogy a nem-cionistákkal is lépjen kapcsolatba.172 A baloldali cionistáknak tulajdonképpen előnyére vált az, hogy problémáik összekapcsolódtak a magyarországi cionizmus általános bajaival. A Hasomer Hacair illegalitásba szorítása, hachsaráik megszüntetése, embereik rendőri felügyelet alatt tartása és zaklatása immár nem egy kisebbséget ért sérelmek voltak, hanem a mozgalom mozgásszabadsága korlátozásának fontos bizonyítékaivá váltak. A külföldi cionista vezetők bekapcsolódása ráadásul részben a palesztinai baloldali mozgalmak erejének és a sérelmek állandó napirenden tartásának is köszönhető. A palesztinai és lengyelországi Hasomer Hacair vezetőinek hivatkozási alapja ezért nemcsak a mozgalmat ért üldözés felhánytorgatása, hanem annak bizonygatása lett, hogy milyen sikerrel vette ki a részét a párt a KKL és KH számára folytatott gyűjtésekben.17 3 Január elején a palesztinai Hasomer Hacair vezetése, Meir Jaari, Jaakov Chazan és a többiek részvételével zárt ülést tartott Rison Le-Cionban.17 4 A magyarországi helyzetet is megvitatták. Többen, pl. Cvi Kolben, szankciókat köve-