Századok – 1996
Tanulmányok - Novák Attila: Cionisták; baloldaliak; államrezon. (Cionizmus és államhatalom a 30-as évek Magyarországán) VI/1341
1362 NÓVÁK ATTILA A sómérok varsói központja és palesztinai (Merhavja) centruma több, a Jewish Agencyhez intézett levélben — a chalucok rossz anyagi helyzetére hivatkozva — sürgette egy külön pénzügyi alap felállítását.157 A hachsarák megszűnésével a baloldal hátránya tovább nőtt s a cionista szövetség munkájában csak a Mizrachi és a klálcionisták vettek részt.158 A hachsarák átvételét követő nap a szövetség körlevélben szólította fel a hachsarákat, hogy helyezzék magukat a cionista szövetség felügyelete alá. A Mizrachi hachsarái a körlevél aláírását megtagadták.15 9 A rendőrség zaklatásai azonban már nemcsak a baloldali csoportokra terjedtek ki. December 21-én a klálcionista hachsarák tagjait előállították a rendőrségen és csak 24 óra után engedték őket szabadon. Az előállítás miértje azért is kérdéses volt, mivel ezek a hachsarák már a cionista szövetség felügyelete alá tartoztak. Korábban már említettük az adománygyűjtések ügyét. Mivel 1935 végétől gyakorlatilag gyűjtéstilalom volt, a cionista szövetség által a palesztinai arab zavargások zsidó károsultjai számára rendezett gyűjtést a hatóságok illegálisnak ítélték meg. A belügyminiszter a Magyar Cionista Szövetség „engedélynélküli adománygyűjtése" miatt 1936 novemberében eljárásra szólította fel a rendőrség főkapitányát, a csendőrkerületi parancsnokságokat és a törvényhatóságok első tisztviselőit.16 0 A magyarországi helyzet drámaivá válása aktivizálta a külföldi cionista központokat. A Keren Kajemet LTD a Jewish Agency (Szochnut) Politikai Osztályához írott levelében a cionista tevékenység magyarországi megszüntetésétől tartott.161 Arról is írnak, hogy kapcsolatba léptek Genfben Nachum Goldmannal s közbenjárásra kérték fel. A KKL említi meg először a magyar áruk palesztinai bojkottjának lehetőségét, melyet Goldmann is magáévá tesz.162 „Amennyire tudom, 200 000 font értékben szerzünk be Magyarországról árut és ez az összeg nyomós érv" — írta a cionista „külügyminiszter". A bojkott ötletét azonban Jeruzsálemben 1937 elején elvetették, hiszen — „a taktikai célszerűség kérdésétől eltekintve" — féltek attól, hogy az érintett áruk nem pótolhatók és az importőrök nem fognak engedelmeskedni a Szochnut utasításának. Ezért — írja Lauterbach, a Szochnut Szervezeti Osztályának vezetője— „ettől el kell tekinteni és a kapcsolatok jelentőségére csak pozitívan lehet utalni".163 A Bécsben tartózkodó cionista vezető, Nathan Rotenstreich Budapestre akart utazni, de próbálkozása azért bukott meg, mert nézete szerint a magyar cionista vezetők vonakodtak attól, hogy őt meghívják. Az eredeti elképzelés szerint a gazdasági miniszterrel tárgyalt volna a magyar-„palesztinai" gazdasági kapcsolatokról és arról, hogy adjanak devizát a zsidó nemzeti alapoknak. Rotenstreich azt javasolta a Szochnutnak és a nemzeti alapok képviselőinek, hogy lépjenek kapcsolatba az egyiptomi magyar konzullal.164 A Palesztina Hivatal és vele kapcsolatosan a Hasomer Hacair problémájának tisztázására a Szochnut Bevándorlási Osztálya Budapestre akarta küldeni Rothenberget, a bécsi Palesztina Hivatal vezetőjét.165 A Rothenberg-misszióról további adatok nem állnak rendelkezésünkre.16 6
