Századok – 1996
Tanulmányok - Novák Attila: Cionisták; baloldaliak; államrezon. (Cionizmus és államhatalom a 30-as évek Magyarországán) VI/1341
1360 NÓVÁK ATTILA Néppárt megalakulása is (1935. november 11.), mely jól példázta a cionisták kísérletét arra, hogy a nyilvánosságot felhasználva, kívülről próbáljanak meg változást elérni. A „hazafias" Palesztina-egyesület létrehozásának ötlete nem választható el a Pro Palesztina Szövetség gyűjtéseinek viszonylagos sikertelenségétől, majd a gyűjtési tilalomtól. 1936 áprilisában Patai József, a Múlt és Jövő főszerkesztője és Eppler Sándor, a Pesti Izraelita Hitközség főtitkára Palesztinába utazott, hogy Hantkéval (Keren Hajeszod vezetője) és Ussischkinnal (Keren Kajemet Lejiszrael vezetője) tárgyaljon. A delegáció tagja volt még a budapesti Chevra Kadisa elnöke és Prof. Büchler.141 Az április 26-án létrejött találkozó során Eppler kifejtette, hogy a budapesti hitközség megegyezett a cionistákkal abban, hogy átveszik a Pro Palesztina Szövetség munkáját, amelynek bizottsága a Jewish Agency mintájára felerészben cionistákból és nem-cionistákból fog állni. Ussischkinék még azt a javaslatot is elfogadták, hogy a KKL és a KH alapok nettó bevételeinek az 50%-át fordítsák egy palesztinai magyar-zsidó kolónia létesítésére. A magyar tárgyalópartnerek mintegy 50 személy letelepedésére számítottak s a jeruzsálemi vezetők a hivatalos zsidóság Palesztina-munkába való bekapcsolódásától a bevételek 8000 fontra való emelkedését várták. A cionisták ezek után arra számítottak, hogy az Országos Iroda és a budapesti hitközség elnöke közölni fogja a magyar kormánnyal azt, hogy mindkét alap a magyar zsidóság hivatalos intézménye. A várt bejelentés azonban elmaradt s a novemberben Budapesten Sternnel tárgyaló Hantke sem tudott végleges megállapodást kötni. A véleménykülönbség abban állt, hogy Sternék bele akartak szólni a kivándorlás mikéntjébe és az öszszegyűlt pénz felhasználásába, ami a Jewish Agency „alkotmányának" megváltoztatásával járt volna s végül ez vezetett a külön hitközségi szervezet megalakulásához. Goldmann s általában a külföldi cionista szervezetek beavatkozási hajlandóságát a magyarországi cionizmus relatív gyengesége és a magyar diplomáciával köthető külpolitikai üzlet lehetősége indokolta. Goldmann tárgyalásain később sokszor előkerült az az „ajánlat", hogy a magyar cionisták mozgásszabadságáért cserébe a „cionista külügyminiszter" és genfi stábja támogatni fogja Magyarországnak a határokon túli magyarokért tett genfi erőfeszítéseit. November elején ismét botrányba keveredett a Hasomer Hacair. A hónap első felében Hetényi és csoportja több mint 64 embert vett őrizetbe kommunista szervezkedés gyanújával. A jobboldali sajtó a szervezkedést összefüggésbe hozta Ciano olasz külügyminiszter budapesti látogatásával. Az egyik ilyen elfogott csoportban — melynek vezetője Reingold Antal volt —, feltűnt egy gimnazista lány, Korczán Kata, aki sómér volt, s állítólag 15 diákot szervezett be.142 Súlyosabbnak bizonyult az a lebukás, mely november végén a Hechaluc (tkp. a Hasomer Hacair) Klauzál tér 6. III. 12. sz. alatti hachsaráját érintette. A Spitzer Tivadar asztalossegéd által vezetett csoportot, számszerint 12 (Fényes Béla 11 emberről tud) embert előállították á rendőrségen.143 Spitzer a magyarországi Palesztina Hivatal közvetítésével a Jewish Agency Alija Osztályához írott levelében maga is beszámolt a történtekről.144 A chalucokat két nap után szabadon enged-
