Századok – 1996
Tanulmányok - Novák Attila: Cionisták; baloldaliak; államrezon. (Cionizmus és államhatalom a 30-as évek Magyarországán) VI/1341
CIONIZMUS ÉS ÁLLAMHATALOM A 30-AS ÉVEK MAGYARORSZÁGÁN 1353 egyfajta önmegerősítés volt, hiszen a Tanácsköztársaság utáni Magyarországon a rendszer politikai és államigazgatási elitjének jó része a zsidóságot egyértelműen a kommunizmussal azonosította. E jelentés is tartalmazta ezt az előfeltevést. A dokumentum megjegyzi, hogy: „E határozat igazolja azt a feltételezést, hogy Palesztina zsidósága és a Komintern között szoros kapcsolat van." Az írást pedig május 25-én Boór Aladár, a belügyminisztérium VII. (közbiztonsági) osztályának vezetője azzal küldte meg a rendőrség budapesti és vidéki Főkapitányságának és kirendeltségeinek, hogy ennek alapján figyeljék meg a hazai cionisták szervezkedését és közöljék a „konkrét észleleteket".86 A hazai viták elkerülése végett nem tartották meg a cionista világkongreszszusi választásokat, hanem a három cionista párt megegyezett abban, hogy l-l jelöltet állít ki.8 7 A kongresszuson a baloldalt a radikális hatvani ügyvéd, dr. Fodor Lajos képviselte. A Hasomer Hacair kongresszusi jogállásában közben változás következett be. A Cionista Világszövetség Végrehajtó Bizottsága elfogadta a sómérok kívánságát, hogy „Sonderverband"-ként (Különleges Szervezet) szerveződjön meg, amely nagy autonómiát biztosított a szervezetnek és gyakorlatilag elismerte különállását.8 8 1935-ben a Dror és a sómérok magyarországi munkája anélkül folyt tovább, hogy tudatában lettek volna annak, milyen veszély fenyegeti őket. A Dror ipari hachsarát hozott létre Újpesten, a sómérok pedig megerősítették nyíregyházi csoportjukat.8 9 A zebegényi sómér táborban 220 sportoló részvételével sportünnepélyt (ún. Somriadot) tartottak, amelyen más cionista ifjúsági szervezetek is részt vettek.9 0 A magyarországi Hasomer Hacair erejét mutatja az is, hogy a szervezet IV világkonferenciáján (melyet Csehszlovákiában, Poprádon tartottak) az 1000 delegátusból 20-an képviselték Magyarországot.9 1 A központosított rendőri megfigyelés nem maradt eredménytelen. Előfordultak a korábbi évekhez hasonló rendőri akciók is, így a Dror ellen többször is voltak házkutatások, de a „veszélyesebb" könyveket nem a mozgalmi helyiségekben tartották, hanem egyes tagok lakásán.9 2 A már megszokott akciók mellett nagyobb szabású „puhatolózások" is voltak. Ezek nagyobbrészt a miskolci rendőrkapitányságtól indultak ki.9 3 A rendőrkapitányság november végi (22.) jelentése erőteljes cionista mozgolódásról számol be. Október 20-án Budapestről Miskolcra érkezett Menahem Iczkovits (a rendőrségi jelentés szerint: Iczkó), a Hasomer Hacair sliachja, aki még aznap továbbutazott.9 4 November 1-én Grossmann Sándor Szinva utcai lakásán volt megbeszélés (a miskolci sómérok találkozóhelye), ahol — a jelentés szerint — részt vett Weisz Pál is, aki kommunista „bűncselekményért" már büntetve volt, hiszen részt vett az 1932 végi-1933 eleji miskolci kommunista szervezkedésben. Weisz „A birobidzsáni zsidó kolonizáció Oroszországban" címmel tartott előadást. A vita során az orosz kolonizációt és a palesztinai kibbuc-rendszert hasonlították össze.9 5 November 16-án fontos dokumentum került a miskolci rendőrség kezébe. Egy sómér, (Rosenthal Jenő-Juda) olvasásra adta át egy rendőrségi spiclinek a „Kommunista ABC"-t. A rendőrségi jelentés szerint a „füzet külsejéről
