Századok – 1996
Tanulmányok - Novák Attila: Cionisták; baloldaliak; államrezon. (Cionizmus és államhatalom a 30-as évek Magyarországán) VI/1341
1354 NÓVÁK ATTILA ítélve, a cionisták között közkézen forog". Az „ABC"-t ,a belügyminisztériumon kívül Hetényi főkapitányhelyetteshez is eljuttatták. A 21 gépelt oldalból álló gyűjtemény egyfajta kommunista katekizmus, melyet nyilván oktatási célokra (pl. szemináriumra) használtak. A pedagógiai célzat abból is látszik, hogy a lapok alján az idegen szavak és kifejezések (pl. idea, idealizmus stb.) magyarázatát találjuk meg. A hagyományos marxista fogalmakon kívül a Vörös Hadsereg céljait stb. tartalmazó tételeket is találunk. A szövegek a Komintern VII. kongresszusa előtti leninista-sztálinista dogmatika tartalmi jegyeit viselik magukon. Szociálfasisztákról, szociálsovininisztákról és a vörös terror jogosságáról írnak. Azt nem lehet tudni, hogy ez fordítás vagy önálló szöveg, mindenesetre tartalma és stílusa alapján a szélesebb „néprétegeknek" szánták s teljes világképet akart adni. Ezt mutatja az is, hogy két részből, elméleti és gyakorlati részből áll. Az elméleti rész a marxista alapfogalmakat világítja meg, a gyakorlati a politikai élet útvesztőiben nyújtott fogódzókat az olvasóknak. A miskolci rendőrség egyéb adatokkal is szolgált. Információik szerint a Dror és a Poale Cion „Chaluc" néven legalizációt nyert. Azt is megerősítették, hogy a Poale Cion budapesti csoportja a Szociáldemokrata Párt révén jutott törvényes pozícióba. A Poale Cion hachsarája a Dembinszky utca 29. sz. alá költözött. A belügyminisztériumot arról is tájékoztatták, hogy a Hasomer Hacair budapesti központja a Kertész utca 14. sz. alatt van, mely ideiglenesen egy másik csoportnak, a Noar Hadati-nak (volt Somer Hadati) is helyisége.9 6 A miskolci rendőrkapitányság Iczkovits és Marton Ede (a Magyar Zsidók Pro-Palesztina Szövetsége főtitkára) nyilvántartólapját kérte a BM VII. osztályától, amit csak 1936 június (?) végén kapott meg, azzal a kéréssel, hogy egészítse ki azokat.9 7 Az egyre szaporodó aggasztó jelek ellenére a Magyar Cionista Szövetség novemberi országos értekezletén dr. Fried Frigyes ügyvezető elnök bejelentette, hogy az Intéző Bizottság a „Somér Hacairnak ifjúsági kultúrszakosztállyá való megalakítását a választmánynak ismét javasolni fogja".98 Ugyanekkor jelentették be azt, hogy a Palesztina Hivatal élére az alijázott Beregi Ármin helyére dr. Fényes Bélát nevezik ki. Fényes céljaként említette meg a certifikátok számának emelését és a chalucok anyagi támogatásának megszervezését.9 9 A chalucok rossz anyagi helyzete a cionista sajtó állandó témája volt. Már 1934-ben chaluc-segítő bizottság alakult Hatvany Bertalan, Stern Zsigmond és Bisselisches Mózesné vezetésével, de a chalucok problémáját ez sem oldotta meg.100 Már Beregi Ármin is napirenden tartotta a kérdést, sokszor összekapcsolva a palesztinai elhelyezkedési lehetőségekkel. A probléma abban állt, hogy a hachsarán résztvevő chalucok sokszor nem kapták meg a megfelelő felkészítést és nem tudtak megfelelni új munkahelyükön. A nem kibbucokba vagy kooperativákba került magyar cionisták Palesztinában ki voltak szolgáltatva az új klímának és az ideológiai elkötelezettséget figyelembe nem vevő munkaadóknak. A Palesztina Hivatal ezért arra is törekedett, hogy a cionista elkötelezettség mellett lehetőleg szakmát is kapjanak a chalucok.10 1 A chalucok anyagi gondjait végül — paradox módon — a hitközség is segítette, de ez már a zsidótörvényeknek (legalábbis az első kettőnek) volt „köszönhető". A cionisták elleni rendőrségi vizsgálatokat jól szolgálta az 1935. december 6-án, a magyar és német belügyi szervek által megkötött titkos kommunistaelle-
