Századok – 1996
Tanulmányok - Novák Attila: Cionisták; baloldaliak; államrezon. (Cionizmus és államhatalom a 30-as évek Magyarországán) VI/1341
1352 NÓVÁK ATTILA helyi csoporttá való átalakulás lehetővé tette a Cionista Szövetségnek, hogy úgy legalizálhassa a Hasomer Hacairt, hogy az alapszabályai szerinti minél nagyobb szabadságot megkapja, ugyanakkor a hatóságok felé hivatkozhasson arra, hogy nem avatkozhat be egy helyi csoport belső ügyeibe. A Drort is egyre gyakrabban érte rendőri zaklatás. 1934 nyarán a rudabányácskai nyári mosaván rendőrök jelentek meg és feloszlatták a tábort.7 8 Ebben az időszakban a Dror négy mezőgazdasági hachsarát hozott létre a nyáron s titkársága Budapesten a Bajza-utcai hachsarán volt.79 A Drornak azért is kellett számolnia a rendőrségi zaklatással, mert hachsaráin és plúgáin több Németországból menekült cionistát rejtegetett. A bújtatottak nagy része, amint tehette, alijázott.8 0 A balratolódási folyamat a Mizrachit is érintette, hiszen — a rendőrségi tájékozódás szerint — Somer Hadati nevű csoportját a szervezet vezetősége feloszlatta s helyette a Ceire Mizrachit alakította meg.81 A Hasomer Hacair ebben az évben Karcagon próbált meg csoportot szervezni, de a kísérlet a helyi rendőrség miatt kudarcba fulladt. A városba érkező Cvi — aki alighanem sliach (küldött) volt — egy helyi műhelyben kezdett el dolgozni. A helyi zsidó közösség fiataljainak csoportos foglalkozásokat szervezett s héber nyelvet is tanított. Amikor azonban a csoportos beszélgetések során a szocializmus problémái is szóba kerültek, a rendőrség rövid úton eltanácsolta a városból s a helyi fiatalok is „figyelmeztetésben" részesültek.82 Van adatunk arról, hogy nem központi utasításra is megfigyeltek cionistákat (pl. Debrecenben), de az 1935-ös év fordulópontot jelent a cionisták és a hatóságok viszonyában.8 3 Erősödik a nyomás A belügyminisztérium közbiztonsági osztálya birtokába jutott állítólagos információk szerint több kommunista párt is kérdést intézett a Komintern politikai titkárságához, hogy hogyan viszonyuljanak a cionista mozgalomhoz.84 Információik szerint a Komintern döntést hozott, melyben megkülönböztette a cionista mozgalmat, melyet — mivel nacionalista mozgalomnak tartott — en bloc elutasított, és a palesztinai kivándorlást, melyet támogatott. A Komintern — állítólag — arra is utasította tagszervezeteit, hogy tájékoztassák a zsidó dolgozókat a valós palesztinai helyzetről és hogy Palesztinában a „Pool Cedek" zsidó munkáspártra szavazzanak.85 Az információk szerint a Komintern határozata előírta azt is, hogy minden egyes kommunista párt törekedjen a cionista mozgalom munkásszervezeteibe bejutni és ott forradalmi tevékenységet kifejteni. A dokumentum valóságalapja rendkívül bizonytalan, hiszen más levéltári vagy egyéb források nem támasztják alá e feltételezést, nem is szólva arról, hogy „Pool Cedek" munkáspárt nem is létezett. A Komintern és a Palesztinai Kommunista Párt között voltak kapcsolatok, de az utóbbi kifejezetten anticionista volt, vezetése pedig hosszú évtizedeken keresztül a sztálini vonalhoz igazodott. A többi baloldali cionista párt viszont nem állt direkt kapcsolatban a Kominternnel. Mégis, néha nem teljesen biztos információk és féligazságok történelmet alakíthatnak, ha ezek eleve megfelelnek a befogadó intencióinak. A befogadás pedig
