Századok – 1996
Tanulmányok - Novák Attila: Cionisták; baloldaliak; államrezon. (Cionizmus és államhatalom a 30-as évek Magyarországán) VI/1341
CIONIZMUS ÉS ÁLLAMHATALOM A 30-AS ÉVEK MAGYARORSZÁGÁN 1351 koznak. A Somer-mozgalom egy időben mint illegális (a Cserkész-szövetségnél nem igazolt) cserkész-mozgalom mutatkozott..."6 9 A sómérok kizárása és a rendőrségi vizsgálat új helyzetet teremtett. A Magyar Cionista Szövetség — részben önvédelmi okokból is — elhatárolódhatott a baloldaltól. 1934 januárjában, az egyik választmányi ülésen elutasították a Hechaluc csoport külön legalizációját. A Mizrachi javaslatára pedig előírták a hachsarákon a kasruszt.7 0 Mivel a Hasomer Hacair álláspontja szerint cionista jogait sérelem érte (a sékel-osztásból és a zsidó nemzeti alapok munkájából kiszorultak stb.), a Cionista Világszervezethez fordultak. A Szervezet februárban Csehszlovákiából dr. Josef Rufeisent küldte Budapestre, aki a Magyar Cionista Szövetség álláspontját fogadta el.71 A szövetség álláspontja szerint a sómérok veszélyeztethetik a cionista mozgalom fennállását. A Magyar Cionista Szövetség ekkor került először furcsa helyzetbe. A helyzetet az okozta, hogy a magyar államhatalmi szervek nem éppen baloldalbarát és ráadásul még a nem-kommunista baloldalban is kommunizmust szimatoló beállítottsága miatt enyhén negligálnia kellett a cionizmus világszerte egyik legerősebb irányzatát, a baloldali cionizmust, mely Magyarországon is a szervezett cionisták legalább egyharmadát adta. A szükségből az általános (polgári) cionistáknak sikerült erényt kovácsolni, hiszen a szövetség gyakorlatilag e kényszer hatására általános cionista alakulattá vált. Az egész korszakra jellemző problémát a baloldaliak panaszai, a külföldi cionista szervek beavatkozási kísérletei és a szövetség magyarázkodásai kísérték. S a belföldi hivatalos közegnek szánva is szükség volt a magyarázkodásra. 1934. február 10-én kommunista szervezkedés gyanújával előállították Remete Lászlót.7 2 Remete, aki ekkor 15 éves volt, a Mátyás király reálgimnáziumba járt. A sómér kénben találkozott Leuchter Györggyel, akit kommunistaként ismert.73 Leuchter megkérte őt, hogy kb. 50 db. röplapot osszon szét az iskolában. A röplapon gazdasági jellegű követelések voltak, valamint tiltakozás a tandíj felemelése ellen. A rendőrségi nyomozás során Leuchterig nem, de Remete Lászlóig eljutottak, ezért egyedül ő állt bíróság elé. A per során — melynek bírája az 1922-1923-ban lezajlott Károlyi-féle függetlenségi perben az ítélet ellen szavazó dr. Németh Péter volt — Remetét Magyarország összes középiskolájából eltanácsolták.74 A rendőrség budapesti főkapitánysága politikai nyomozó főcsoportja február 21-én összefoglaló jelentést készített a nagykanizsai szervezkedésről, a bernecei táborozásról és a Remete-ügyről, amelyet megküldtek a főkapitánynak.7 5 A politikai detektívek az ügyek mögött a Hasomer Hacairt sejtették. Mégis, a gyanú gyanú maradt és még nem indult meg a módszeres rendőri üldözés. A Hasomer Hacair helyzetét valamelyest javította az, hogy 1934 júniusában sikerült bejegyeztetni, mint a Magyar Cionista Szövetség VII-VIII. kerületi fiókegyesületét. A csoport élére dr. Fényes Béla ügyvéd került, akinek személyétől a Szövetség vezetése azt remélte, hogy kontrollálni tudja a sómérokat.7 6 A Magyar Cionista Szövetség szeptember elején megtartott választmányi ülésén dr. Miklós Gyula elnöki beszámolójában referált a kerületi csoport megalakulásáról.7 7 A
