Századok – 1996
Tanulmányok - Novák Attila: Cionisták; baloldaliak; államrezon. (Cionizmus és államhatalom a 30-as évek Magyarországán) VI/1341
CIONIZMUS ÉS ÁLLAMHATALOM A 30-AS ÉVEK MAGYARORSZÁGÁN 1349 пока írásban kereste meg a győri rendőrséget, hogy tájékoztatást kapjon a fellépés indokáról és eredményéről. Elfogás vagy előállítás nem történt, de a csendőrség nyomozó osztályparancsnoka utasította a szécsényi és kemencei őrsöket, hogy „a területükön a magyar cserkész szövetség „Táborozási engedély"-e nélkül táborozott cionista cserkészeket kihágás miatt utólagosan jelentse fel".51 A feljelentés alapja egy 1924-ből származó belügyminiszteri rendelet, mely a cserkész-szövetség jelvényeivel való visszaéléssel és a cserkésztáborozás ellenőrzésével foglalkozik.52 A sómér — és ezzel összefüggésben a kommunista-motívum ekkor még nem volt jelen a rendőrségi-csendőrségi szóhasználatban, egyszerűen engedély nélküli táborozókként kezelték őket. Erről a táborról más forrásból is tudunk és ez talán magyarázatot ad arra, hogy miért a győri rendőrség intézkedett ebben az ügyben. Az 1936 áprilisában őrizetbe vett Rosenberg Klára, aki a cofe-sichva tagjaként ott volt a bernecei táborban, a győri Hasomer Hacair tagja volt 1932 szeptemberétől 1933 februárjáig, a csoport megszűnéséig.53 Vallomásában beszámolt a „házkutatásról" és a könyvek elviteléről. S egyéb intimitásokat is megtudunk: „... Azt látta, hogy a táboron kívül leányok teljesen meztelenül fürödtek. Bent a táborban lányokat meztelenül nem látott..."54 A gyanú motívuma tehát itt még nem közvetlenül a kommunizmus, hanem az erkölcsileg „kifogásolható" tartalmú könyvek olvasása és az „erkölcstelen" viselkedés volt. A táborozás résztvevői rákerültek az államrendészeti nyilvántartólapokra.5 5 De nem csak a sómérok kerültek szembe a hatalommal. A Dror sajóbábonyi táborában csendőrök jelentek meg és az összes táborozót bevitték a miskolci csendőrségre. Szerencsére az egyik tag ügyvéd rokona ki tudta szabadítani őket az őrizetből.5 6 Miskolcon házkutatás volt a Dror helységeiben s rövid őrizetbevételre is sor került.57 Az 1933-as választásokon a három párt, az általános cionisták (klálcionisták), a Mizrachi és az Erec Izrael Haovedet körülbelül egyforma szavazati aránynyal részesedett a voksokból.5 8 Az EIH azonban kifogásolta azt, hogy a klállistát a M. C. Sz. hivatalos listájaként szerepeltették, valamint a szövetség anyagi támogatásban is részesítette az általános cionistákat s állításuk szerint ez is hozzájárult dr. Izsák Ede elnök lemondásához. A választások ideje alatt a Hasomer Hacair irodájában detektívek jártak, átnézték az ott található anyagokat, majd távoztak.5 9 E látogatások az elkövetkező években rendszeressé váltak. A cionista baloldal zaklatása miatt ősszel a M. C. Sz. közgyűlése — önvédelemből — a választmány határozata szerint feloszlatta az Ifjúsági Kultúrszakosztályt, vagyis a Hasomer Hacairt. A szakosztály fellebbezést adott be a döntés ellen, de a választmány ezt elutasította. A választmányi határozat ugyanakkor lehetővé tette a szakosztálynak, hogy a saját felelősségére frókegyesületként vagy helyi csoportként szervezkedjen.60 Válaszul a feloszlatásra az EIH novemberben kiadta „A Zsidó" c. röpiratot, melyben éles hangon polemizált a cionista szövetséggel, illetve annak új elnökével, dr. Miklós Gyulával.6 1 Az Erec Izrael Haovedet tehát nehéz helyzetbe került, hiszen főáramlata, a Hasomer Hacair törvényessége megszűnt. De a Dror helyzete is csak a varsói
