Századok – 1996

Tanulmányok - Novák Attila: Cionisták; baloldaliak; államrezon. (Cionizmus és államhatalom a 30-as évek Magyarországán) VI/1341

1344 NÓVÁK ATTILA E csoportok kollektivista jellege, fiúk és lányok együttlakása (a vallásosakat kivéve), a megkeresett pénz köztulajdonba adása a hatóságok előtt a kommuniz­mussal tette egyenértékűvé a hachsarákat, függetlenül attól, hogy azok jobb- vagy baloldaliak voltak, és rendőri figyelésüket már korán megkezdték. A hachsarák állandóságát nem köthetjük helyhez, hiszen az ország területén e kommunák állandó mozgásban voltak, egy csoport téli hachsarája nyáron egy másik városban vagy tanyán kezdett el működni. Voltak hachsarák, melyek évekig, mások csak hónapokig voltak egy helyen. A hachsarák helyét és tagjaik nevét, valamint lét­számát a Palesztina Hivatal, majd később a cionista szövetség illetékesei mindig bejelentették a hatóságoknak. Egy 1937-38-ra visszatekintő emlékezés szerint Buk Miklós, a Magyar Cionista Szövetség főtitkára minden hónap elsején adta át a rendőrségnek a hachsarák adatait.11 A hachsarák léte önmagában „időzített bomba" volt, hiszen „kommunisz­tikus" gyakorlat folyt egy magát hivatalosan antikommunistának nevezett or­szágban. A cionista fiatalok nyáron táborokat, ún. mosavákat rendeztek, melyek szin­tén a rendőrségi figyelem középpontjába kerültek. Itt cserkészélet folyt, kirándu­lásokkal, szemináriumokkal és nagy esti tábortüzekkel. A sómérók (a Hasomer Hacair tagjai) szervezeti alapegysége a kén volt, saját vezetőséggel (hanhagat-haken). Az ország területét szervezési szempontból — galilokra, vagyis körzetekre osztották, melynek szintén volt irányító testülete (.hanhagat-hagalil). A 30-as évek elejének Magyarországán a következő galilok működtek: észa­kon a miskolci, keleten a gyöngyösi, délen a szegedi és nyugaton a szombathelyi. A galilok évenként értekezletet, vagyis p'gisát tartottak. Az adott ország területén elhelyezkedő szövetség vezetőségét hanhagat-ha­rasit-пак. nevezték. Nevelési szempontból három fő egységet különböztethetünk meg: a kvucát, a plúgát és a gdudot.1 2 A pártosodás kezdetei A baloldali cionizmus fejlődése 1927-ben indul meg. Ekkor már egy kis cso­port vallja magát a Hasomer Hacair hívének.1 3 1928-ban a Barisszia „Chawrutha" (ez volt az egyik legrégibb, általános cionista beállítottságú cionista ifjúsági szer­vezet) Poale Cion emlékünnepélyt rendez.1 4 A Hasomer Hacair ekkor már vidéki kénekkel rendelkezik és egy kis tábort rendez Putnokon. Előadásokat is tartanak, de nem csak a Király u. 36. szám alatti Cionista Otthonban (a Magyar Cionista Szövetség — a továbbiakban M. C. Sz. — székházában - N. A.), hanem az Erzsé­betvárosi Körben is.1 5 Júliusban megindul a Hapoel Hacair szervezése is.1 6 Ezeket a mozgalmakat a palesztinai minta szerint próbálták meg kialakítani. A cionista sajtó jóindulatú közömbössége és a szélesebb magyar közvélemény közönyétől kisérve a szervezés nem ütközött nehézségekbe. Fontos leszögeznünk azt, hogy a Poale Cion és a Hapoel Hacair a későbbi Dror-Habonim és nem a Hasomer Hacair „előszervezetei" voltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom