Századok – 1996

Közlemények - S. Lengyel Márta – Spira György: Metternich távozása a kancellári székből egy magyar udvaronc leírásában V/1241

1242 S. LENGYEL MÁRTA - SPIRA GYÖRGY Die (iesi'tiicMc vol« alten Huliiimtrr. rtrf А ЛЖикг Amr Ml Мял hercege" (Fürst Mitternacht)6 névvel — fémjelzett éjsötét rend­szert is: nem nehéz kitalálnunk. Nyilvánvaló, hogy ennek két oka lehetett. Egyrészt az, hogy ő maga is ennek a rendszernek o­daadó híve és Metternich minden­re kész fegyvertársa volt, aki a bécsi forradalom kirobbanásáig — egy másik elvbarátjának, Amb­rózy Lajos bárónak, Temes vár­megye adminisztrátorának a sza­vaival — ügy „állott helyén, mint­ha újkori Atlas módjára a sűlyedő monarchiát vállaira akarta volna venni".7 A másik ok meg az lehe­tett, hogy a szóban forgó esemé­nyek, akár magát Metternichet, őt is teljesen váratlanul, meglepe­tésszerűen érték s ezért mélyen felkavarták, emlékezetében pedig kitörölhetetlen nyomokat hagy­tak. A vén hopmester, aki minden fényt kiolt Hogy Jósika a metternichi L. Mohn litográfiája Friedrich Kaiser rajza rendszer törhetetlen híve, azt alapján (TKCs) maga a szisztéma névadója is vi­lágosan kifejezésre juttatta, mikor 1844 novemberében az addigi erdélyi kancellár, Noptsa Elek báró leköszö­nése után ezt az ekkor még csak 39 esztendős embert alkancellárrá neveztette ki s ebben a minőségében őt állíttatta az erdélyi kancellária élére. Hiszen az őt kinevezéséről tájékoztató uralkodói kézirat nyilvánvalóan Metternich véleményé­nek adott hangot, mikor úgy fogalmazott: „Bizonyosra veszem, törekedni fogaira, hogy., mindenben megfeleljen bizodalmamnak."8 És hasonló váradalmat szólal­tattak meg az udvarhű elemek irányítása alatt álló erdélyi hatóságok hódoló fel­iratai is, amelyek a következő hetekben elborították Jósika íróasztalát. A kine­vezést tökéletesen indokolja — olvashatjuk az egyikben — a címzettől elvárható „ingatlan hűség... a felséges Austriai ház iránt".9 Jósika — áll egy másikhím — kétségkívül világossá fogja tenni „a nemzetnek a felséges uralkodó ház aránt" táplált „tántoríthatatlan ragaszkodását".10 Senki sem múlhatja felül — hangoz­tatta a harmadik — Jósikának „a felséges uralkodó ház aránt annyiszor tanúsított tántoríthatatlan hívségét".11 Jósika —jövendölte a negyedik — „a felséges ural­kodó ház iránt tanúsítandó hívségénél fogva csüggedést nem ismerendő buzga­lommal... fog megtenni mindent, mit... hazánk jobb létre juthatására megtehet".12 És így tovább és így tovább.13 Htc till* fítflnMMjr Jjjí.' JmM. OMifafrAJ 4ít»i tr- f/tr /.'/Л- A7fí/ut mWtf лш dun S/Mafi sswtuhj

Next

/
Oldalképek
Tartalom