Századok – 1996

Közlemények - Deák Ágnes: Eötvös József levele Trefort Ágostonhoz 1850 I/119

Deák Ágnes EÖTVÖS JÓZSEF LEVELE TREFORT ÁGOSTONHOZ, 1850 Eötvös József életútjának minden bizonnyal legkevésbé ismert periódusát alkotják a müncheni emigrációban töltött évek. Nem véletlen ez. Sőtér István is idézte Eötvösről írott könyvében a következő, 1864-ben Münchenben íródott naplósorokat: „Eletem egyik legnehezebb korszakát töltöttem e városban s alig van valami, mire viszatekinteni jól esnék. Mi egészen máskép alakult életem, mint akkor gondolám. De épen azért nincs hely a világon, hol magamat kellemetlenebbül érzem, örülni fogok, ha ismét tovább állhatok."1 Jól ismert az a tény, hogy Eötvös, sógorával és barátjával, Trefort Ágostonnal együtt 1848. szeptember 30-án, Lamberg gróf meggyilkolása hírének napján utazott el Pestről, majd október 6-a után a bécsi forradalom kitörésének következtében Bécset is maga mögött hagyva nővére, Gróf Vieregg Károlyné segítségével Münchenben telepedett le. Trefort családjával ide is követte őt. Eötvös számára az emigráció 1850 végéig tartott, amikor is Trefort visszaemlékezése szerint november végén, Ferenczi Zoltán adatai szerint pedig december 4-én tért haza. Pauler Tivadar naplójában december 9-én jegyzi fel: „csudálattal hallom, hogy Eötvös József tegnap érkezett meg". Pauler megbízható tanúnak tűnik, hiszen már másnap, 10-én felkeresi Eötvös szállását, de az otthon nem lévén, csak december 12-én, Eötvös Paulernél tett látogatása alkalmával jön létre a személyes találkozás közöttük.2

Ebben a periódusban is a megfeszített munka jellemezte Eötvös életmódját, jelzi ezt az ekkor született két nagyszabású munka, egyrészről az Ueber die Gleichberechtigung der Nationalitäten in Oesterreich című, Lipcsében 1850 márciusában megjelent röpirata és A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra című állambölcseletei munkájának első kötete. Gángó Gábor kutatásai és forráskiadói tevékenysége nyomán ma már hozzáférhetővé vált az ugyanezen időszakban született kéziratban maradt szövegek egy része is.3 Azt is tudjuk már — Gergely András és Gángó Gábor eredményei alapján —, hogy Eötvös a publicisztika terén is tevékenykedett, kapcsolatokat épített ki az augsburgi Allgemeine Zeitung szerkesztőségével, s a lapban több Magyarországnak a birodalmon belüli helyzetét értékelő cikket írt, vagy legalábbis megjelentetésükben közreműködött.4 Magánjellegű források azonban erre az időszakra vonatkozóan csak nagyon korlátozott számban