Századok – 1996
Közlemények - Deák Ágnes: Eötvös József levele Trefort Ágostonhoz 1850 I/119
120 DEÁK ÁGNES állnak rendelkezésünkre, amit bizonyára az 1848-49-es magyarországi hadi állapotok, majd a neoabszolutizmus időszakának politikai nyomása magyaráz. Az Eötvös leveleit tartalmazó kötet e korszakból összesen két levelet (Szalay Lászlóhoz és Cziráky Jánoshoz), valamint egy levéltöredéket (Csengery Antalhoz) tart számon. Ezenkívül ismerünk még egy a testvéréhez, báró Eötvös Déneshez írott levélfogalmazványt.5 Ezen levelek sorát kívánja ez a szövegközlés folytatni egy meglehetősen kalandos történetű levél német fordításának közlésével. Amint arról már az előzőekben szó esett, a Trefort család is Münchenben telepedett le, majd 1849-50 telét Salzburgban töltötték. Mivel Trefort felesége, Rosty Ilona sokat betegeskedett, gyermekeiket az Eötvös családnál Tutzingban hagyva 1850 tavaszán a tengeri fürdőző helyről, Ostendéből kiindulva nagy európai utazást tettek Augsburg, Freiburg, Strassbourg, Heidelberg, Frankfurt, Köln, Brüsszel érintésével, majd Antwerpen, Rotterdam megtekintése után hazatértek Magyarországra.6 Trefort hazaérkeztéról a kortársak közül Erdélyi János emlékezik meg kissé megkésve, 1850 októberében Szemere Miklóshoz írott levelében: „Trefort megjött Pestre, hihetőleg Eötvös is meg fog jönni, mert árnyék nem lehet test nélkül; Trefort pedig az ő árnyéka."7 Falk Miksa is feljegyezte a „költőileg rajongó Eötvös és a prózailag józan Trefort"8 elválaszthatatlanságát. Az emigráció idején is szoros kapcsolatuk, feltehetőleg rendszeresen leveleztek az egymástól távol töltött időszakokban. A Trefort házaspár nagy nyugat-európai körútja utolsó szakaszában írta Eötvös az itt közlésre kerülő levelet Trefortnak, sorait Brüsszelbe címezve. Mivel azonban Treforték időközben elhagyták a várost, Eötvös levelét Magyarországra utánuk küldték. Ott viszont a postát árgus szemekkel figyelő titkosrendőrség a levelet felnyitotta. Pontosan nem tudjuk, mi történt, de egy másik levélügy alapján rekonstruálható a történet. A minisztertanács iratai között ugyanis megtalálható Kempen tábornok egy jelentése 1849 áprilisából, amelyben beszámol arról, hogy a pozsonyi postai alkalmazottak felfigyeltek egy az augsburgi Allgemeine Zeitung szerkesztőségébe címzett levélre, melyben egy megjelenésre íródott cikk szövegét találták. Azt is tudni vélték, hogy a szerző Gróf Zay lehet, mivel 1847-ben ő már egyszer levelezésben állott a szerkesztőséggel, s akkori levele formai tekintetben nagyon hasonlít a szóban forgó levélre. A jelentés tanúbizonysága szerint az eredeti levelet is mellékelték, kérve, készíttessenek róla Bécsben másolatot, hogy az eredetit visszajuttatva a postahivatalba, kézbesíthessék a levelet a címzetthez.9 Berzeviczy Albert az abszolutizmus időszakáról írt könyvében szintén leúja, hogyan szervezték újra „régi nyomokon" 1853-ban a „titkos postai páholyszolgálatot", melynek feladata a megfigyelés alatt álló személyek küldeményeinek felbontása és a szükséges másolatok elkészítése volt.10 Minden bizonnyal ugyanezen a módon juthatott el Eötvös levele Alexander Bach belügyminiszterhez, akinek a hagyatékában jelenleg megtalálható a levél német nyelvű fordítása.1 1 Ezen szövegkiadás alapját ez a fordítás jelentette, hiszen az eredeti levél, úgy tűnik, nem maradt ránk. Éppen a fennmaradt források gyér száma miatt minden apró utalás hasznos információkat nyújthat számunkra Eötvösnek erre a korszakára vonatkozóan. Mindenekelőtt bizonyítja ez a levél, milyen élénken és nagy ambíciókkal kísérte figyelemmel az ausztriai politikai eseményeket; nem pusztán az alkotmányos monar-
