Századok – 1996
Közlemények - Remport Zoltán: A reformkor kiemelkedő ipari kísérlete: a csetnek–pécsi vasgyár I/105
110 REMPORT ZOLTÁN dolgozik a legelső, — mintegy 16 lóerejű — gőzmozdonygép, melly egészben, s minden részleteiben tökéletesen magyarhoni mű".21 A saját kezelésű beruházáshoz legfontosabb teendő volt az öntöde gyors beindítása. Madarász svájci öntőmestert szerződtetett, s őt heti 15 Ft-tal jól meg is fizette és a gépésznek is 1000 Ft évi fizetést adott. Az öntödében az üzemszerű termelés, ha akadozva is, de 1845 második negyedében beindult, s az év közepén már azzal dicsekedtek, hogy egy 60 mázsányi (3,3 tonnás) darabot is sikerült leönteni. Ugyancsak az év közepéig beindult egy gőzkalapács és működni kezdett a gépműhely. Az indulás sikeresnek látszott, a tervezés is tovább folyt, azzal számoltak, hogy az év végéig a 40 lóerős gőzgépet is üzembe állítják, s javában építették a kemencéket is. A beindult üzemekre egyelőre külső megrendelést nem vállaltak, minden belépő gyártókapacitást saját berendezéseik megmunkálására tartottak fenn. A hangulat bizakodó volt, a megkezdett szénbányászat is jó kezdeti eredményekkel kecsegtetett olyannyira, hogy Madarász Pécsben már a hazai nagy vasipari központot, a magyar Birminghamot álmodta meg.22 Pedig a nehézségek mindjárt a munka kezdetén jelentkeztek. A svájci öntőmester zsarolni kezdte a társaságot, egyébként is magas díjazásával elégedetlen volt, fizetésemelést követelt, s miután azt nem kapta meg, elhagyta Pécset, Pestre költözött. Mivel pedig a sajátkezelésű beruházás mindenütt néhány szakember képzettségére támaszkodik, az előkészületi munka Pécsett is lelassult. Madarásznak sürgősen másik öntőmesterről kellett gondoskodnia, de csak a következő év elejétől sikerült Pohorelláról, a Coburg hercegi uradalomból Nikkel Józsefet szerződtetnie technikai vezetőnek. 1845-ben a tervezett második gőzgép sem készült el, a hengersori alkatrészek gyártása is akadozott, s az év végéig csupán három kavarókemencét sikerült felállítani.23 Kossuth, mint а vasgyártás támogatója Nagyobb nehézséget jelentett az a körülmény, hogy az építkezés anyagi háttere gyengének bizonyult. A részvényesek nagy lelkesedéssel tették meg ajánlásaikat, s 140 ezer forint elég gyorsan be is folyt, a további befizetések azonban késtek, és az is hamar kiderült, hogy a tervezett alaptőke messzemenően nem elég a tervek kivitelezéséhez. Madarász az Iparegyesülethez fordult támogatásért, amely a hazai széntermelést különös gonddal figyelte, s a pécsi vasgyártás ügyét maga Kossuth vette pártfogásába. Először a Gyáralapító Részvénytársasággal 20 ezer forint segélyt szavaztatott meg, majd amikor kiderült, hogy erre nincs fedezet, elhatározták 60 ezer forint elsőbbségi részvény kibocsátását.24 Kossuth az elsőbbségi részvények mellett állástfoglalva cikket írt a Hetilapban az ipart támogató közönség mozgósítása érdekében. Cikkében méltatja a Concordia vállalkozását, megemlítve az addigi eredményeket is. Biztosíték dolgában hivatkozik arra, hogy a társaságnak már mintegy 140 ezer forintnyi beépített vagyona van, majd pontokba foglalva, a következőképpen ismerteti a részvényjegyzés feltételeit:
