Századok – 1996
Közlemények - Remport Zoltán: A reformkor kiemelkedő ipari kísérlete: a csetnek–pécsi vasgyár I/105
A CSETNEK- PÉCSI VASGYÁR A REFORMKORBAN 111 „Ezen társaság az, melly folyó évi ápril. 4-én Pécsett tartott közgyűlésében gyárüzletének nagyszerítése végett 60 000 pit elsóségi részvény kibocsátását határozá el, mellynek feltételei a következők: 1) A csetnek-pécsi vasgyár egylet eredeti részvények útján bejött 140 000 pft-nyi értékű mindennemű vagyonát, nevezetesen pedig sz. kir. Pécs város határában nagyobb részt már fennálló vasgyárát telkeivel, s minden beruházásaival egyetemben terhelő, s első helyeni betáblázás útján biztosítandó 60 000 pft erejéig és ugyan 100 pft-tal számított 600 elsőbbség részvény bocsáttatik ki. 2) Az ekképpen biztosított részvények után befizetésük idejétől számítandó, az illető részvényesek tetszéséhez képest fél vagy egy egész évenkénti 6 száztóli kamatot a társaság fizetni köteles. Kamatfizetési hely: Pest és Pécs. 3) Ezen részvények útján bejövendő tőkeösszeg az első évek jövedelmeiből sorozat szerint visszafizetendő; a tőkések továbbrai benthagyása iránt a hitelezők és a társaság közti egyezkedés fenhagyatván. 4) Az aláírók az igazgatóság részéről teendő felszólítás után, három hónap lefolyása alatt illetőségüket befizetni tartoznak; ellenkező esetben magokat sommás útú pernek vetik alá. Ezek azon feltételek, mellyek a pécsi vasgyár előleges részvényeinek biztosítására nézve részvénytársaságilag megalapítvák, s melyeket a honi ipar pártoló barátainak becses figyelmökbe azon kijelentéssel ajánlok, hogy különös örömömre vállandik, ha minél több jelentkezéseket lehetend szerencsém a pécsi gyár igazgatóságának bemutatni, miknek elfogadására — Pest, Újvilág utca, Ilkey ház, az iparegyesület szállásán — ajánlkozom."25 Kossuth abban bízik, hogy cikke nyomán a vasgyár megkapja a kért támogatást, s ezt arra a tapasztalatára építi, hogy előzően már két ízben is szervezett hasonló akciót, egyszer a pesti cukorgyár, egyszer pedig az első magyar selyemkelmegyár ügyében, s mindkét mozgósítása sikert hozott.26 Az ország közvéleményének rokonszenve tehát nem hiányzott a pécsi vasipar kiépítéséhez, a továbbiakban azonban kitűnt, hogy az előrelépéshez a lelkesedésen kívül más feltételek is szükségesek, amelyek azonban már nem alakultak ennyire kedvezően. Az építkezés folytatása és elakadása Az elsőbbségi részvények átlendítették a vállalkozást pillanatnyi nehézségein. Az előnyös feltételeket ígérő befektetés összegyűjtötte a továbblépéshez szükséges beruházási összeget, s ezzel az építkezés egyelőre folytatódhatott. Amikor 1846 januáijában Nikkel József munkavállalás céljából meglátogatta a gyárat, ott egy éve működő öntödét és gépgyárat talált, továbbá az épülő félben levő hengerművet. Három kavarókemencét és egy gőzpörölyt is látott, a hengersorból azonban ekkor még jószerint semmi sem állt, s Nikkel a kovácsműhelyről sem tesz említést.27 1846-ban és 1847-ben azonban ezeket is felépítik. 1847 közepére érte el a gyár kiépítettségének a legmagasabb fokát, amikor a hozzátartozó néhány lakóházon kívül a következő üzemekből állt: a) Kavaróüzem a hengerművel. Ez volt a gyár legnagyobb csarnoka, benne négy kavarókemencével, két forrasztókemencével, a gózpöröllyel és a kombinált
