Századok – 1996
Tanulmányok - Urbán Aladár: Népítélet Lamberg felett. Beszámolók; emlékezések; tanúvallomások V/1063
1092 URBÁN ALADÁR rázolja. Az 1980-as évek érdekessége még, hogy 1988-ban megjelent Frideczky Lajos 1848-as képviselőnek és 1849. évi kormánybiztosnak családi hagyatékból az Országos Levéltárba került emlékezése. A meglehetősen későn, 1892-ben rögzített visszaemlékezésben érthetően akadnak pontatlanságok, de ezek a sorok ismereteink szerint a legrészletesebben ismertetik az 1848 szeptember végi napok eseményeit és hangulatát. Frideczky elbeszélésének középpontjában Balogh János szerepe áll, aki — szerinte — már szeptember 27-én, az országgyűlés határozata után megbízást kapott Kossuthtól, hogy Lamberget fogassa el. Az emlékezésen látszik, hogy írójuk korábbi írásokkal frissítette fel emlékezetét (Lamberg előző este megérkezett, Batthyány ekkor mái- Bécsben volt), de azt jól tudta, hogy Lamberg Pestről indult Budára, amikor a hídon felismerték. A polgári ruhás altábornagyot a zárt kocsiban egy Porosz hercegbeli katona ismerte fel, s ő sebesítette meg szuronyával. Frideczky szerint az a fiatalember aki véres kardjával berohant az országgyűlés üléstermébe, az hozta a Lambergnél talált három levelet, „melyek két helyen átlyukasztva véresek voltak". A kiadvány használhatóságát növeli, hogy az emlékezések sajtó alá rendezője, Varga János bőséges magyarázó jegyzeteiben hasznosította a fővárosi hatóságok 1848 október-december közötti nyomozásának dokumentumait is.39 Historiográfia áttekintésünk végén még megemlíthetjük, hogy 1991-ben megjelent Trefort Ágoston 1856-59 között írott, tömör önéletírása, amely rögzíti e napok eseményeit — dátumeltolódással —, amelyek végül ahhoz vezettek, hogy szeptember 29-én Trefort és sógora, Eötvös József családjukkal együtt elhagyták az országot. 1992-ben egy az eddigi ismereteket összegező teijedelmes írás jelent meg a Kritika hasábjain, majd 1994-ben egy a történelmi érdekességeket összegező népszerű kötetben Lamberg küldetésének és halálának olyan leírása, amely — a korábbi ismereteken túl — elsőként hasznosította Frideczky memoárjait és Hrabovszky altábornagy 1848. szeptember 28-án este Latourhoz intézett jelentését.4 0 A nyomozás két szakasza Az elmondottak érzékeltetik, hogy Lamberg halála körül már az első pillanatban volt bizonytalanság. A sajtó közleményei pontatlanok voltak (például Lamberg megérkezését illetően), s az események ismertetése a kezdetektől nem volt egybehangzó. Az emlékezések pedig a műfaj törvényszerűségei szerint alakultak: megbízhatóan elraktározott részletek és hasznos információk keveredtek az előbbiek hitelességét is megkérdőjelező emlékezeti tévedésekkel, a szóbeszédek eleve torzult állításaival, a jólértesültség látszatát keltő fontoskodással. Annak oka, hogy közel másfélszáz év alatt annyi valótlan elemet társítottak Lamberg halálához, a nyomozás eredményeinek nem — vagy csak részleges — ismeretében keresendő. A történetírás viszonylagos érdektelensége a Lamberg-gyilkosság részletei iránt pedig abból fakadhatott, hogy a történtek lényegén mit sem változtatott az, hogy Budáról Pestre, vagy Pestről Budára hajtatva érte utol végzete a kockázatos küldetésre vállalkozó királyi biztost. Valójában csak a következmények voltak fontosak: az október 3-i királyi manifesztum, Jellasics kinevezése Lamberg helyébe, s az országgyűlés feloszlatása.
