Századok – 1996

Tanulmányok - Urbán Aladár: Népítélet Lamberg felett. Beszámolók; emlékezések; tanúvallomások V/1063

NÉPÍTÉLET LAMBERG FELETT 1093 A részletek természetesen nem érdektelenek. Ismeretükben tisztázható az, hogy a gyilkos indulatú népmozgalom mennyire volt spontán, mi volt Balogh képviselő szerepe, sorkatona, bécsi önkéntes vagy kaszás népfelkelő ejtette-e az első sebet Lambergen. Ezekre és egyéb részletkérdésekre adhatnak választ az országgyűlés által elrendelt vizsgálat, valamint az osztrákok kiterjedt nyomozása. Mivel mind a fővárosi hatóságok, mind az osztrák hadbíróság vizsgálati anyaga rendelkezésre állnak, segítségükkel áttekinthetjük a Lamberg-ügy legfontosabb részleteit a polgári és katonai hatóságok előtt tett nyilatkozatok és vallomások felhasználásával.4

1 A két főváros hatóságainak vizsgálata Az országgyűlés szeptember 29-én a Lamberg-gyilkosság körülményeinek kivizsgálását a fővárosra bízta. Az eseményekkel természetesen a Lamberg megérkezéséről kapott értesítést követően a belügyminisztérium, pontosabban a június 11-én a Károly-laktanyában az olasz katonaság és a magyar honvédek közötti összeütközést követően megszeivezett Országos Rendőri Hivatal foglalkozott. \ Ennek vezetője, Hajnik Pál volt az, aki Lamberg megérkezését a Fortuna fogadóban ellenőrizte, s ő volt az, aki a gróf holttestének elhelyezéséről intézkedett. Lamberg holmijának lefoglalását, annak leltárba vételét a belügyminisztérium akkori vezetője, Kemény Dénes államtitkár rendelte el még 28-án este. A Buda város polgármesteréhez küldött rendelkezés szerint Jászay Antalt, a rendőrségi osztály titkárát küldte ki azzal a mindkettőjüknek szóló meghagyással, hogy a királyi biztos „papírjait egy borítékban mind kettőjök pecsétje alatt kezemhez szolgáltassák". Még ugyanezen az estén Hajnik Pál arra utasította a budai polgármestert, hogy intézkedjék: Lamberg legénye (jägere) kivehesse a gróf utipogy-1 gyászából azokat a ruhaneműeket, amelyek a holttest felöltöztetéséhez szükségesek. A mellékelt iratok szerint ez még aznap este kilenckor meg is történt.4

2 Pest városa nem várt az országgyűlés hivatalos írásbeli felszólítására — ami majd csak október 2-án kelt —, hanem Rottenbiller polgármester elnökletével még szeptember 28-án délután összeült a tanácsnokok rendkívüli ülése, amely Láng Ignác főkapitányt és a városi tiszti ügyészt Buda város kapitányával együttműködve a Lamberg halálának körülményei és a megölésben részt vettek személye iránt szigorú vizsgálatra utasította. A bizottság a munkáját szeptember 30-án kezdte meg a Fortuna bérlőjének meghallgatásával. (A budai hídfő őrségének parancsnoka már az előző napon beadta írásos nyilatkozatát.) Október 22-ig a pesti és a budai városházán huszonhat tanút hallgattak meg, köztük őrszolgálatban volt nemzetőröket és más hivatalos (városi alkalmazásban lévő) személyeket, bérkocsisokat és a jelek szerint önként jelentkező tanúkat. Október 23-án pedig megkeresték a budai főhadparancsnokságot, hogy a Lamberget kísérő Blazovich őrnagy nyilatkozatát kéljék, mindenekelőtt az általa vitt iratok tartalmáról. Ezt követően készítette el a bizottság október 28-i kelettel az „előleges jelentést", amely a november 2-i tanácsülés elé került. A jelentés összegezve az addigi eredményeket, azzal fejeződik be, hogy előzetes jelentésük benyújtását azért tartották szükségesnek, hogy tájékoztassanak addig is, „míg a még eddig közbe jött aka-