Századok – 1996
Tanulmányok - Urbán Aladár: Népítélet Lamberg felett. Beszámolók; emlékezések; tanúvallomások V/1063
1090 URBÁN ALADÁR gadta el, hogy Lamberggel a nép akkor végzett, amikor Budáról Pestre indult, hogy az országgyűlést feloszlassa.3 6 Az MTA Történettudományi Intézetében az 1950-es évek közepére elkészült és 1959-ben meg is jelent Spira György munkája, az 1848-49-es események öszszefoglaló áttekintése és értékelése. A szerzőnek itt kellő tere volt Lamberg küldetésének és halálának leírására. Spira elfogadta a királyi biztos előző napi megérkezését, valamint azt, hogy Lamberg Majláth keresésére indult, de nem találta, így értelemszerűen az ő leírásában a Pestről Budára visszatérő grófot tartóztatták fel a hajóhídon. A mozgalom spontaneitását hangsúlyozva, a szerző a Budapesti Hírlap 1882-ben megjelent egyik cikkét idézi, amely szerint a tömeg kezében „leginkább vasrudak és iparos eszközök" voltak láthatók, jóllehet utal arra, hogy a tömeg hamarosan kiegyenesített kaszákkal fegyverkezett fel. A történtek — ti. Lamberg halála — két óra körüli meghatározása azt mutatja, hogy a szerző a valószínűbb időpontot választotta. Spira elfogadja az egyedül Kovács Lajos leírásában szereplő állítást, hogy „a Kossuth által toborzott alföldi népfelkelők" is részt vettek az eseményekben, „akiknek első csoportjai éppen ekkor jelentek meg a fővárosban". 1964-ben több szerző tollából új népszerű országtörténet jelent meg. Varga Jánosnak, az 1848-49-es részek szerzőjének a szövegében csak egy bekezdésnyi terjedelem jutott Lamberg halálának. О is a Budáról Pestre tartó úton bekövetkezett népítéletről beszél, s nála is szerepelnek a Jellasics ellen gyülekező népfelkelők.37 A Lamberg-ügy következő leírásával Nemeskürty Istvánnak 1977-ben megjelent, a 48-as honvéd hadseregnek katona forradalmárairól írott könyvében találkozunk. Az altábornagyot a szerző természetesen nem sorolja a katonaforradalmárok közé, de személyével foglalkozik, mivel az Itáliából hazatérő Mészáros Lázár hadügyminiszter emlékirataiban elmondja, hogy Lamberget meg akarta nyerni munkatársának. Ennek pedig az a magyarázata, mondja Nemeskürty, hogy Lamberg volt a es. kir. hadsereg egyetlen tábornoka, aki magyar nyelven cikkeket írt és könyvet adott ki. Mészáros akciója nem járt sikerrel, mert az altábornagy „az új alkotmánynak inkább ellensége, mint barátja volt...", de Lamberg 1848 előtti konzeivatív reformtörekvéseinek ismerete Mészárost feljogosította erre a lépésre. Nemeskürty elfogadja Károlyi Árpád véleményét, hogy „a józanabb bécsi kormánykörök" Lamberget Jellasics túlkapásainak megakadályozására akarták felhasználni. A királyi biztos személyiségének olyatén bemutatása azonban, hogy a gyakorlati politikában való tökéletes járatlanság jellemezte, s hogy „fellegekben járó konzervatív idealizmusát bizonyítja tragédiája, hogy Batthyányi kereste „polgári ruhában, gyanútlanul bolyongott a végtelenségig felizgatott Pest-Budán", nem tűnik reálisnak. Lamberg szeptember 28-i programjának leírása viszont sok vonatkozáősban megfelel a nyomozás eredményeinek, beleértve kíséretének és elhelyezkedésének, valamint a Hrabovszkyval való tárgyalásának ismertetését. Nemeskürty is elfogadja azonban a főhad parancsnok által a királyi biztos mellé adott segédtiszt eltűnésének történetét, Bakó sorezredi — de „a honvédséget szolgáló" — tizedes szerepét pedig szépíti azzal, hogy nevezett „felismerte és letartóztatta" Lamberget. A leírás szerint a tragédia akkor következett be, amikor Stern nemzetőri százados vezetésével visszakísérték a grófot Pestre, akit a hajó-
