Századok – 1996

Tanulmányok - Urbán Aladár: Népítélet Lamberg felett. Beszámolók; emlékezések; tanúvallomások V/1063

NÉPÍTÉLET LAMBERG FELETT 1073 kérelemre nem hallgatott, „hanem szúrták és vágták mindenfelől". Végezetül megtudjuk, hogy minden oltalmazási kísérlet sikertelen maradt, „a nép bosszúja tetőpontra hágott, s Lamberg agyonszúrva vérében feküdt". Ezt követően a kaszások egy része a képviselőházba ment, „tudtul adván annak a történteket, de ott e tettre kimondatott a rosszallás". A többiek a holttestet „felránták" és a Károly-kaszárnyába hurcolták, hol fel akarták azt akasztani, „de néhányak közbejövetele ezt megakadályoztá". A cikk fontos információja végül az, hogy „a megholtnál találtatott véres irományok tartalma a képviselőházban az elnök által elmondatott". Ezek szerint Majláth György országbíró „királyi helytartónak volt kijelelve", de mert kinevezése miniszteri ellenjegyzés nélkül történt, azt — mint ezt biztos adatokból tudni -— Majláth nem volt hajlandó elfogadni., Az irományok között — folytatódik a királyi biztostól szákmányolt iratokról a beszámoló — volt egy rendelet is, miszerint az orsággyűlés decemberig felfüggesztetik. Mi azonban a kamarilla nyelvén alighanem teljes feloszlatást jelent." A Kossuth Hírlapjának a részletes tájékoztatását a Pesti Hírlap szerkesztői olyan fontosnak tartották — beleértve tehát Lamberg érkezése időpontjának megváltoztatását —, hogy másnap, az október 1-i számban, a „Fővárosi hírek" rovatban némi módosítással megismételték. Egyetlen vonatkozásban új ez a szöveg, épp a Lambergnél talált okmányok kapcsán. Elmondva, hogy sem a Majláth kinevezését, sem az országgyűlés feloszlatását elrendelő irat nem volt ellenjegyezve, hozzáteszi: „Hacsak a Bat-1 thyányhoz intézett levelek, mellyek szintén az iratok között találtattak, a miniszterelnökhöz ellenjegyzés végett nem küldettek. E levelek egyébiránt felbontatlanul hagyattak."1

3 Ezek a levelek az akkor nyilvános ülésben tanácskozó országgyűlés elnökéhez kerültek. Ez az ülés délután kettőkor kezdődött, s napirendjét a délelőtti tanácskozmány határozta meg. Batthyány távolléte ugyanis azt jelentette, hogy i mivel nincsen kormány, az ügyvezető miniszterelnök elutazása ezekben a kritikus órákban végrehajtó hatalom nélkül hagyta a fővárost — amelytől mintegy két napi járóföldre van az ellenség. Ezért született a zárt ülésen az a határozat, hogy Batthyány távolléte miatt a Honvédelmi Bizottmányt kell ideiglenesen a végrehajtó hatalommal felruházni. Pázmándy elnök alig nyitotta meg az ülést, amikor zaj támadt a baloldali ajtónál. Előbb Balogh János barsi képviselő kért szót, aki olyan hírt hallott, hogy Budán a scwarzgelbek kezükbe kaparintották a koronát. Majd egy idegen közölte, hogy a Budára irányított ágyúk átszállítását ő megakadályozta. (Az „idegen" megjelölés nyilván csak arra vonatkozik, hogy az illető nem képviselő, s nem kívánták megnevezni.) Pázmándy ekkor erélyesen, az ülés feloszlatásával fenyegetve csendet teremtett. Majd a zárt ülésben hozott határozatot nyilvánosan is elfogadtatta, hogy amíg a miniszterelnök a táborban van, a már kinevezett hattagú választmányt, pontosabban annak három jelenlévő tagját bízza meg a ház „a rend és a csend fenntartásával", illetve minden olyan intézkedéssel, amelyet a jelenlegi helyzet megkíván. Az előterjesztést a képviselők egyhangúlag — felállással — elfogadták. A fentiek a Közlönynek az országgyűlésről szóló hivatalos tudósítását követik. Ez jelzi ugyan, hogy az ülés megnyitásakor valamiféle rendzavarás történt, de nem említi meg Lamberg megölését — amiről ekkorra már a ház tudomást