Századok – 1996
Tanulmányok - Urbán Aladár: Népítélet Lamberg felett. Beszámolók; emlékezések; tanúvallomások V/1063
1072 URBÁN ALADÁR merény, és Lamberg le volt mészárolva." Ez utóbbi leírás tehát nem a Budáról fogolyként hozott Lambergről beszél, hanem a fenyegetően Pestre induló tábornokról. Mindkét tudósítás pontatlan, mert Lamberget Pestről Budára menet a hajóhíd budai hídfőjében tartóztatták fel, s gyalogszerrel indultak vele védelmezői Pestre — de csak a híd közepéig jutottak. A Közlöny tudósítása az említett hibát nem követi el, de a menekülő Lamberget mutatja be mint áldozatot. Szeptember 29-iki vezércikke szerint Budán a várkapukat megszállta a nemzetőrség. „Eközben az űzőbe vett altábornagyot bal csillagzata a hídra vezeté, hol bérkocsija megállítván, kikérdeztetett, s miután magát gr. Launberg altábornagynak vállá, a felbőszült sokaság által kaszákkal s egyéb fegyverekkel megtámadtatott, s kocsijából kiszökvén, az utána és elébe róható tömeg által irtózatosan legyilkoltatott..." Mindhárom tudósítás tartózkodik attól, hogy a döbbenetes kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosság részleteit ismertesse. Az Oposition ezt bőségesen pótolta szeptember 27-én este megjelentetett különkiadásával. Ez a lap nemcsak a tömeg gyilkos dühét, a gróf ruházatának letépését és a holttest lábánál fogva történt vonszolást, valamint a Károly-laktanyában megkísérelt felakasztását úja le hátborzongatóan. Új elem a tudósításában, hogy egy a bécsi Akadémiai Légióhoz tartozó személy ismerte fel és rángatta ki a grófot a kocsiból — aki ezen beszámoló szerint is Pestre tartott. A cikk arról is ír, hogy Lamberg állítólag pisztolyt rántott, lőtt — de hibázott, s ebben a pillanatban karddal mellbe szúrták.12 A fent elősorolt részletek eltérése fakadhat abból, hogy a cikkek szerzői nem voltak az események szentanúi. (Azonkívül a gyilkosságot valóban a Budáról Pestre haladó gróf ellen követték el a híd közepén.) A Kossuth Hírlapja azonban szeptember 30-án, amikor kiegészítéseket fűzött a két nappal korábbi eseményekhez, valamit megmásított. Előző napi számában a szeptember 28-i tudósításban az állott, hogy Lamberg „mai nap megérkezett fővárosunkba". Az azt követő események során — többek között a rendőrség és a nemzetőrség jelentéseiből — világossá kellett hogy váljék, miszerint ez a közlés pontos volt. Másnapi számában a Kossuth Hírlapja visszatérve az eseményekre, „adalékul" a következőképp kezdte kiegészítését: „Miként tudva van, gr. Lamberg már az előtti nap megérkezett Budapestre, s azonnal értekezésbe tette magát az itteni katonasággal, mellynek már parancsokat is osztott ki.' Ezt követően a lap újabb információkkal szolgált. Többek között azzal, hogy a Lamberg elfogására a budai várba érkezett tömeg Hrabovszky főparancsnokot saját lakásán támadta meg, mert értesült arról, hogy Lamberg először őt kereste fel. A tudósítás erről az esetről beszámolva érzékelteti, hogy azért a hivatalos közegek sem voltak tétlenek. Kevésen múlott — mondja a cikk —, hogy maga Hrabovszky is áldozatul esett a nép dühének, „csak néhány ismert népszerű férfiúnak sikerült a katonai főkormányzónak életét megmenteni". (A Közlöny már az előző napon jelentette: „A rendőrség és több képviselő tagok Budára siettek a dolog mibenlétét megtudni".) A továbbiakból kiviláglik, hogy a tömeg Ürményi koronaőr kocsiját is megtámadta, mert az hitték, hogy abban Lamberg ül, s csak mikor megismerték, akkor engedték tovább. Ez a beszámoló mondta el, hogy amikor Lamberg kocsiját megállították, nyakán már egy döféssel megsebesítették. A gróf azt kérte, hogy vigyék Kossuthhoz vagy az országgyűlésre, de mert féltek, hogy az országgyűlést akaija feloszlatni, a tömeg a
