Századok – 1996

Közlemények - Petri Edit: A görögök közvetítő kereskedelme a 17–19. századi Magyarországon I/69

GÖRÖGÖK KERESKEDELME MAGYARORSZÁGON (17-19. SZ.) 101 háborúk éveiben a gabona- és a gyapjúkereskedelem terén kifejtett tevékenységével jelentős tőkét szerzett. Nem egy közülük több százezer forintnyi vagyonra tett szert. Vagyonukat tekinthetjük az első kereskedelmi tőkének Magyarországon, amely a későbbi évtizedekben ipari befektetésekben nyert elhelyezést".6

2 Az uralkodó nemesi értékrendben a befogadásnál nem jön számításba az idegenellenesség, mint diszkriminatív társadalomszervező elv. A görögök csakúgy mint a helyükbe lépő zsidók is — élvezték a földesúr jótékony pártfogását — még a városi, sőt megyei vezetés ellenében is. A feudális társadalom íratlan szabályai szerint a földesúr jobbágyaival, de legalábbis az idegenekkel szemben —- szolgáltatások fejében védelemmel tartozik, emiatt a cenzust fizető görögök esetében is többször elmarasztalta a megye a nekik védelmet nyújtó földesurakat. A görög-zsidó szerepváltás tehát a kapitalizmus magyarországi kialakulásának sajátosságai közé tartozott. A folyamat újabb állomását az 1850-1870-es évek nagy európai agrárkonjuktúrája jelentette, amely a magyar mezőgazdaságban újabb prosperitást hozott. A termelés tőkés átalakítására törekvő, de terményeik értékesítésével — mint rangon aluli tevékenységgel — továbbra sem foglalkozó nagybirtokosok ezt a feladatot az immár túlnyomórészt zsidó kereskedőtőkésekre bízták.6

3 Ennek a folyamatnak a betetőződését szemlélteti a nép körében akkoriban elterjedt és ma sem ismeretlen szállóige: „Nálunk a zsidó a görög". JEGYZETEK A jegyzetekben alkalmazott, leggyakrabban előforduló rövidítések feloldása a következő: Sz = Századok TSz = Történelmi Szemle MGSz = Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle EPhK = Egyetemes Philológiai Közlöny Levéltári források OL = Országos Levéltár HT = Helytartó Tanács PmL = Pest megyei Levéltár BFL = Budapest Főváros Levéltára BKmÖL = Bács-Kiskun megye Önkormányzati Levéltára KvL = Kecskemét város Levéltára 1 Jókai Mór: Rab Ráby Bp., 1908. 219. Ráby Mátyás nevezetes perében ennek a zavargásnak a szítása az egyik vádpont. PmL IV 31. f. 1806 No 1. 2 Schwartner Márton: Statistik des Königreichs Ungarn. Ofen 1809. I. 200. 3 Felhő Ibolya-Vorös Antal: A Helytartótanácsi levéltár Bp. 1961. 132. A repertóriumban "kereskedéssel foglalkozó török alattvalók (az ún. görög kereskedők ügyei)" tartalmi eligazítás szerepel. Bánkúti Imre: Egy görög kereskedő tevékenysége Kecskeméten és a Dél-Alföldön. - Bács-Kiskun megyei Múzeumok közleményei III. (Kecskemét 1975) 103-145. (A továbbiakban: Bánkúti, Cumania III. 1975. 87.) 4 Hazánkban az 1848. V és XXIII. tc óta feleltethető meg a polgár szó az állampolgárnak. Előtte ebben a jelentésben nem, hanem csak az idegenekkel szembeni megkülönböztetésre használják. 5 Csak félve merjük leírni azokat a káromkodásokat, amelyek nem válnak a görögök túl nagy dicsőségére. Példaként álljon itt néhány idézet a gyűjteményből: „Menkö teremtette Lantzos Atta a' ki az én Feleségemet görögök kurvájának mondja." avagy „Feleségemet szívemnek nagy sérelmére Rátzok kurvájának... merészelte kiáltani." Az idézetek a rimaszombati Protocollum Liber 1743-1750 évi bejegyzéseiből valók. Zsúpos, 462, 467, 479. Zsúpos Zoltán: Szitok, átok, káromkodás Rimaszombatban a 18. században. = A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei XXX-XXXI. (Miskolc 1993) 462, 467, 479.