Századok – 1996

Közlemények - Petri Edit: A görögök közvetítő kereskedelme a 17–19. századi Magyarországon I/69

98 PETRI EDIT tettem, arra való nézve azon közönséges portékánkban engemet illető rész nem conskribáltatott s másként nem is inventáltatott az egész portéka, hanem conjecturaliter aestimaltatott nyolc száz rénes forintra. És mivel említett Tamáskovics Demeter Bátyám Török Jobbágya, annak része úgymint négy száz forint confíscaltatott oly modalitassal: ha azon négy száz forint a dispozitiok szerint a Fiscusra szál Én tartozom letenni: noha én Tamáskovics Rózsa állítottam azt, hogy Bátyámmal Demeterrel tettem ollyan transaction A minemő jussunk Atyánktul maradott jókban Macedóniában indivise edgyütt vagyon, azokbul való s engemet illető jussomat annyiszor nevezett Bátyámnak az itt levő Kereskedésbeli Portékábul őtet illető jussáért oda engettem, mely okra nézve azon jus is már engemet illetne."58 A nagyobb vásáros helyeken az egyes üzletek egyben árulerakatként is üzemeltek, ezért gyakorta hivatkoznak arra a boltbezárások alkalmával, hogy megbízásból más kereskedők (ismeretlen tartalmú) zsákjait, hordóit is tárolják, melyeket nincs joguk felbontani, sem pedig a hatóságnak zárolni. A bécsi árulerakatokban tevékenykedő görög vagy német kereskedők állandó magyar kapcsolatainak kétségtelen bizonyítéka az a sok ezer bála posztó, sok száz hordó, süveg és gyolcs, ami Bécsből kelet felé áramlott, és német, cseh városokból indult útjára. Az összeírások szerint általában 2, vagy ritkábban 3 kereskedő létesít társas viszonyt. A társas viszonyba lépő kereskedők életkorának alsó határa a 18. század második felében történt szabályozások szerint 24. életév volt. A két vagy három társból álló kereskedőcégek üzleteit a valóságban több „külső társ" látja el áruval. A tulajdonképpeni társak a kereskedés anyagi alapjának előteremtése miatt kezdenek közös tevékenységbe, melyet a későbbiekben csak irányítanak, ellenőriznek. A rendelkezés szerint ugyanis vagyontalan is alapíthat kereskedést kölcsönzött pénzből abban az esetben, ha a hitelező az adóssal közös kereskedésbe lép. A társas viszony keletkezéséről szerződést kell lefektetni s azt a kereskedelmi bíróságnak bemutatni. A kereskedők tevékenységükről, üzletvitelükről rendszeres számadást vezetnek, melyet a társas viszony lejárta után lezárnak, a nyereséget elosztják, s azután esetleg újabb meghatározott időre ismét társaságba állnak. Az ilyen, elvétve előforduló számadásokból az derül ki, hogy sokkal nagyobb összegek fordulnak meg a görögök kezén, mint arra az egyes összeírások idején feltüntetett áru értékéből következtetni lehetne. . A consocietas az üzleti élet mindennapi gyakorlatának céljait szolgálta. A kompánia mint felette álló testület pedig az ország távol- s közelebbi vidékein üzletet tartó és folytató görögök belső életét szabályozó, kifelé pedig egyfajta, a hiányzó jogképességet is pótló „védőernyő"-ként funkcionált. 7. Gazdasági átrendeződés, státusváltás: a zsidók kereskedelmi felzárkózása A 18. század első felében a zsidóság települési centruma a Monarchiában a cseh-morva tartományok voltak. Innen húzódtak le egyes rajaik Mária Terézia és II. József idején Magyarországra. Ehhez jött Lengyelország felosztása után a Monarchiához csatolt Galícia zsidó népessége, amelynek tömeges vándorlása — fő-