Századok – 1995
Történeti irodalom - Zounuk. A Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Ism.: Kratky Tamás) IV/932
932 TÖRTÉNETI IRODALOM érzékeltetni, hogy még a legellentétesebb nézeteket is érdemes legalább megmagyarázni. Ezt a tételt bizonyítja Miskolczy Ambrus könyve. Köpeczi Béla ZOUNUK A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Evkönyve 9. Szolnok, 1994. 386 1. A Levéltár igazgatója, Zádor Béláné szerkesztette kötet ezúttal kilenc tanulmányt és — az Adattár részben — négy közleményt tartalmaz. Valamennyi értékes hozzájárulás a megye történetéhez, — azon túlmutató jelentőséggel. Bagi Gábor „Adatok, megjegyzések a redemptus-irredemptus viszony értelmezéséhez a Jászkun Kerületben" című tanulmánya azon társadalmi elkülönülést vizsgálja, amely Mária Terézia 1745. évi rendelkezése nyomán a „megváltakozásban" részt vevő, illetve abból kimaradt réteg közt a földbirtoklás és gazdálkodás terén mutatkozott a jászkun társadalomban. B. Huszár Éva „A Heves megyei Tisza-szakasz változásai az 18-19. századi térképek tükrében" címmel öt Tisza-térképet — közülük három katonai felvétel — ismertet, elemez, és hasonlít össze, különös tekintettel a Tisza-szabályozással kapcsolatos mederváltozásokra. Selmeczi László „A dobolási hirdetmények néprajzi adatai Törökszentmiklós paraszti állattartásáról (1818-1830)" című tanulmánya egy sajátos forrás kiaknázásával hoz felszínre olyan adatokat, amelyek más forrásokból nem ismertek, s így igen értékesek a korabeli paraszti állattartás képének rekonstruálásához. Szikszai Mihály „A kunszentmártoni rév és híd története" címmel a Kőrös folyó egyik legjelentősebb átkelőhelyének történetét kíséri nyomon, a révátkeléstől a fa-, majd vasbetonhíd építéséig. lr A vasúthálózat kiépítése Jász-Nagykun-Szolnok megye területén" című tanulmány Cseh Géza munkája. Részletesen tárgyalja a 19. század közepétől az első világháborúig tartott folyamatot, melynek során a fővonalak révén a megyei nagybirtokok bekapcsolódhattak az országos és nemzetközi áruforgalomba, a kisbirtokosok viszont helyiérdekű vasutak kiépítésével próbálták javítani lehetőségeiket. Szolnok fejlődésében játszott a vasút legkiemelkedőbb szerepet. A településhálózat kutatása tekintetében igen figyelemre méltó tanulmányt készített Vadász István, „A Közép-Tiszavidék központi szerepkörű településeinek vonzáskörzete a 20. század első harmadában" címmel. Nyolc központi szerepre szert tett település és vonzáskörzetükbe tartozó 72 helység vizsgálatával foglalkozik, sorra véve a közlekedési, kereskedelmi kapcsolatok, ipari, egészségügyi, kulturális ellátottság stb. szempontjait. A Levéltári Évkönyv két korábbi kötetében Tolnay Gábor már behatóan vizsgálta a megyei állattenyésztés történetét, az állatállomány alakulását a két világháború között, főleg a szarvasmarha-tenyésztés vonatkozásában. Ezúttal a ló-, a sertés- és a juhtenyésztés vizsgálatával tette teljessé kutatásait, melyek során következetesen figyelmet fordít a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara szerepére. Zádor Béláné „Jász-Nagykun-Szolnok megye közegészségügyének szervezeti változásai és intézményei fejlődése 1920-1944" című tanulmánya tulajdonképpen a szerző egy nagyobb munkájának egyik fejezete. Gondosan foglalkozik az anya- és csecsemővédelem (Stefánia), egészségvédelem (Zöldkereszt) intézményeivel, a bábaképzőintézet és a megyei kórház működésével. Aktuális problémákat, feladatokat érint Vincze Sándor tanulmánya, amely a tankötelezettség érvényesülését vizsgálja a megye általános iskolai elsőéveseinél a múlt évtizedben, különös tekintettel a cigány gyermekekre. Az Adattárban Benedek Gyula 33 eddig publikálatlan oklevelet közöl Külső-Szolnok vármegye Mohács előtti történetéből (1330-1526). A főleg az Országos Levéltár diplomatikai levéltárának anyagából válogatott különböző tárgyú okleveleket többnyire a megye ispánjai, alispánjai, szolgabírái adták ki.
