Századok – 1995

Közlemények - Poór János: Böszörmény önkormányzata 1609–1848 II/335

KÖZLEMÉNYEK * Poór János BÖSZÖRMÉNY ÖNKORMÁNYZATA 1609-18481 A17. század elején létrejött hajdútelepek sajátos szerepet töltöttek be a feudális kori Magyarországon. 1./ Ezeknek a városoknak a kialakulása nincs összefüggésben az általuk megszállt terület korábbi gazdasági fejlődésével. A települések a — lényegében — városi kiváltságot katonapolitikai megfontolások alapján nyerték el. 2./ A megtelepedett hajdúk egyes csoportjai olyan katonaelemekből tevődtek össze, amelyek soha, vagy nagyon régen nem űztek már békés polgári foglalkozást. Az akkori magyarországi viszonyok folytán egyszeriben országos politikai tényezőkké váltak, s letelepítésük után is, még évtizedeken át, vitathatatlan volt katonai jelentőségük. A Böszörményben élő hajdúk gazdálkodásának alakulását és közigazgatási szervezetét ez határozta meg. 3./ A hajdúk katonai, politikai szerepének hanyatlása után a békés polgári foglalkozásra való áttérést azonban nemcsak a katonai múlt, de a feudális rendszerben elfoglalt sajátos helyzetük is befolyásolta Kiváltságolt hajdúnemesek voltak, miközben lényegében szabad parasztoknak tekinthetők; városnak tekintett közösségben éltek, de életformájuk, termelési rendjük gazdasági és művelődési igényük alig haladta meg a falvak színvonalát; a közéjük betelepült jövevényeket nem tartották magukkal egyenrangúaknak, s ugyanakkor gazdasági okokból egyre inkább rájuk voltak utalva; településeik falain belül nemeseknek tekintették magukat, miközben az országos nemesség egy pillanatra sem ismerte el nemesi kiváltságaikat, s mindent megtett jobbágysorba való visszasüllyesztésük érdekében stb. 4./ A hajdúvárosok sajátos helyzetének fennmaradását az idegen uralommal együttjáró Habsburg állami centralizáció és a magyar nemesi rendi erők évszázadokon át tartó küzdelmének alakulása befolyásolta. Az államhatalom előbb katonai, később pedig pénzügyi és politikai okok miatt tiszteletben tartotta a hajdúvárosok kiváltságait, a két fél erőviszonyaiban bekövetkezett változásokat viszont jelezték a hajdúvárosokban bekövetkező fordulatok: kiváltságaikat felszámolták és Szabolcs vármegyébe olvasztották őket (pl. 1715-ben), illetőleg önkormányzatukat illuzórikussá tették királyi biztosok kinevezésével (a 19. század első évtizedétől), stb. A feudális kori Hajdúböszörmény önkormányzatának kialakulása a fenti politikai, gazdasági és társadalmi háttér ismeretében vázolható fel. A letelepüléstől 1848-ig teijedő történelmi korszakban négy fejlődési szakaszt különböztetünk meg. * Poór János, nyugalmazott középiskolai tanár a kézirat leadása és megjelenése között elhunyt (a szerk.).