Századok – 1995
Tanulmányok - Sándor Pál: Az emancipáció történetéhez Magyarországon 1840–1849 II/285
326 SÁNDOR PÁL de latinul és görögül is. 1844-ben tevékenyen dolgozik a Magyarító Egylet-ben a vallási reformokért és a magyar nyelv teljes ztéséért. 1848-ban tagja a pesti reformhitközségnek. A szabadságharcban honvédorvos. Meghalt Budapesten, 1894. március 23-án. Saphier Zsigmond: orvosdoktor. Született Lovasberényben, 1801-ben. Az orvostudományt a pesti egyetemen tanulta, de orvosi gyakorlatot nem folytatott — hírlapíró volt. A Pesther Tageblatt szerkesztője 1839-45 között; zsidó tárgyú novellákat is közölt. Szerkesztője volt — 1840-42-ben — az Iris című német zsebkönyvnek. 1848 október-decemberében a Der wahre Ungar-nak. Meghalt: Pesten 1866. október 17-én. 82 Lőw Lipót: született a morvaországi Czernahorán, 1811. május 23-án. Meghalt Szegeden, 1875. október 13-án. 1846-ban Nagykanizsán, 1856-60 között Pápán, utána Szegeden volt főrabbi. Az első történetkutatója a magyarországi zsidóságnak. A szabadságharcban tábori lelkész, aki lelkesítő beszédeket tartott, amiért Világos után fogságba került. 83 Részletesen lásd: Vcnetianer: Id. m. 157. 1. 84 Farkas Gyula: A „fiatal Magyarország" kora. (Magyar Szemle Társaság) Budapest, 1932. 97-103. 1. Sok használható adattal, de jól érezhető ellenszenvvel a polgárosodást előmozdító zsidó értelmiséggel szemben, amikor azt íija, hogy „a liberalizmussal leplezett faji öntudat" szólal meg írásaikban. 102. 1. 85 Köztük Goldner Miksa orvosnövendék, aki Kossuth 1848. március 3-i beszédének lejegyzett szövegét vitte Bécsbe, és később a 47. zászlóaljnál teljesített orvosi szolgálatot, századosi rangban. Kaufmann (Kalózdy, de írta, vagy mondták Kálózdy-nak is) Mór, tatai születésű orvos, aki németre fordította Kossuth híres március 3-i beszédét. Ö 1848 júliusától teljesített szolgálatot, először Kanizsán. Szeptemberben tábori-kórházi főorvos a 19. zászlóaljnál Lőcsén, századosi rangban. Októberben a komáromi várba rendelik. 1849 januárjában már hadosztályi-rendezőfőorvos, aki a kanizsai és a martonvásári tábori kórházakat rendezi be. O létesít tábori kórházakat Léván és Nyitrán is. Világos után Törökországba emigrál és Bem tábornok orvosa lesz. Bem halála (1850) után Kossuth mellett marad, akit török nyelvre oktat. Dr. Korányi (Kronfeld) Frigyes, aki 1848. március 19-én tagja volt a pesti forradalmi küldöttségnek Pozsonyban és a szabadságharc alatt először a Szabolcs megyei nemzetőrök orvosa, majd a 48. honvédzászlóaljnál szolgál. Dr. Politzer Illés 1848-ban a szolnoki kórházban teljesít orvosi szolgálatot a szintén zsidó Feuer Dávid és Offenheimer alorvosokkal, Dr. Süss főorvos vezetése alatt. 1849 elején kerül Nagyváradra. Itt sebész, majd a tífuszos betegek közé osztják be; maga is megkapta a súlyos betegséget. A cári seregek betörését követően (június 15-18.) Cegléden szolgál egyedüli orvosként egészen az augusztus 9-i temesvári csatáig. Dr. Manovill Miksa, aki a forradalom tavaszán hozta haza diplomáját Bécsből, 1849. június 27-én már századosi rangban főorvos; Klapka mellé osztották be s ott maradt egészen a kapitulációig. Világos után őt is besorozták az osztrák hadseregbe, mint ezredorvost. 1853-ban Theresienstadtba vitték magyar politikai rabok mellé; egészségügyi kifogásokkal könnyí- « tett a foglyok sorsán. Jelentős személyiség volt Grósz Albert szemészorvos, aki Nagyváradon született, 1819. január 12-én. Meghalt ugyanott, 1901. március 18-án. Ő is a bécsi egyetemen tanult. A szabadságharc alatt először az aldunai tábor törzsorvosa, majd a váradi honvédkórházak főorvosa lett. Korának egyik legjobb szemspecialistája volt. Megemlítjük Mandl Lajos alorvost, aki hadnagyként szolgált a honvédseregnél és Mandl Miksát, aki az aradi 29. zászlóaljnál volt beosztva, mint alorvos. Később az 59. zászlóaljnál főorvos. Glück Ignácz a 28. debreceni zászlóaljnál hadnagyi rangban alorvos.Itt szólunk Rózsay (Rosenfeld) lakompaki születésű orvosról. O is Bécsben tanult s eleinte ott volt kórházi orvos. Bejárta a legjobb német egyetemeket. A szabadságharc alatt ő is tábori orvosként szolgálta a magyar ügyet. Mindezekre általános tájékoztatást ad Zctcny Győző: A magyar szabadságharc honvédorvosai című, Budapesten 1848-ban megjelent munkája. Hézagpótló: Csillag István: Kálazdy Mór törzsorvos az 1848/49-es szabadságharcban című dolgozata. Lásd: MIOK. Évkönyv. 1981/82. Budapest, 101-111. 1. 86 Einhorn Ignácz (Horn Ede) és Diósy Márton mellett, lásd — a teljesség igénye nélkül — főleg a következő személyeket: Fábián Gábor: író és műfordító. Született a Veszprém megyei Vörösberényben, 1795. december 28-án. Meghalt Aradon, 1877. december 10-én. Ügyvédi képesítése is volt. Angolul és franciául is beszélt. 1829-től táblabíró Csanád megyében; levelezője Kossuth Pesti Hírlap-jának. 1835-től a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1848-ban tagja annak a bizottságnak, amelyik felügyel a közrendre. Országgyűlési képviselő, aki Kossuthot Debrecenbe is követte. Világos után bujdosott; a pesti haditörvényszék egy időre fogságra ítélte, majd Aradra internálták. Később az irodalomnak élt. 1865-ben Arad város országgyűlési képviselője. 1869-ben végképp visszavonult a politikai élettől és műfordítással foglalkozott. Dr. Fischhof Adolf: publicista és politikus. Született Óbudán, 1816. december 8-án. Meghalt Emmersdorfban, 1893. március
