Századok – 1995

Tanulmányok - Sándor Pál: Az emancipáció történetéhez Magyarországon 1840–1849 II/285

AZ EMANCIPÁCIÓ TÖRTÉNETÉHEZ MAGYARORSZÁGON 1840-1849 2 87 13-án. Orvostudományt tanult a bécsi egyetemen és egy ideig orvosi gyakorlatot folytatott. 1848. március 13-án 6 szervezte meg a bécsi egyetemi ifjúságot és elnöke lett a Közbiztonsági Bizottmánynak. Az alkotmányozó nemzetgyűlésben Bécs egyik kerületét képviselte és a Doblhoff-féle liberális kabinetben belügyminiszteri tanácsos lett. A vereség után letartóztatták és kilenc hónapra ítélték. Kiszabadulása után ismét orvosként működött, de írásaiban politikai kérdésekkel is foglalkozott. Helfy Ignácz: politikus és újságíró, Kossuth közeli barátja. Született Szamosújváron, 1830. március 15-én. Meghalt Budapesten, 1897. október 11-én. Nagykárolyban és Pápán járt iskolába, majd a pesti, bécsi és a páduai egyetemeken tanult filozófiát, amiből 1855-ben doktorált. A szabadságharcban kezdettől fogva részt vett, honvédként. Debrecenben Kossuth mellett dolgozott. Világos után haditörvényszék elé állították, majd internálták. 1852-ben Bécsbe, utána Páduába ment és ott megkeresztelkedett. 1870-ben jött haza; szélsőbaloldali képviselő lett. Ó adta ki — Kossuth Ferenccel — Kossuth Iratai-t. Tagja volt a Petőfi Társaságnak. Szegfi Mór: író és szabadságharcos. Róla lásd a 80. lábjegyzetben írottakat. Schlesinger Miksa: orvos és publicista. Született Kismartonban (Sopron megye) 1822-ben. A prágai és a bécsi egyetemeken tanult; részt vett az 1848-iki mozgalmakban, újságot szerkesztett. 1848. novemberében haditörvényszék elé állították Bécsben. Szabadulása után Berlinbe költözött, onnan — még 1849-ben — Londonba ment, ahol még abban az évben, vagy 1850-ben megalapította az Englische Correspondenz című, kőnyomatos lapot. Angolul és olaszul is tudott. Halálának éve és helye ismeretlen. Vasfi Mór: publicista és orvos. Született a Nyitra megyei Galgóczon, 1818-ban. Eredeti neve Eisler. Fiatal korábban Talmudot tanult, majd orvostudományt a pesti egyetemen. 1848 elején újságíró lett; 1849. június 17-étől az Opposition című, német nyelvű lap szerkesztője, de a császári seregek bevonulásakor menekülnie kellett s beállt Temesvárott honvédorvosnak. A fegyverletétel után Prágába menekült, ahol folytatta orvosi tanulmányait. Később Lipcsébe költözött, ahol a Grenzboten-be írt cikksorozatot a magyar szabadságharc eseményeiről. Lipcsében Horn Edével dolgozott irodalmi téren. 1851-ben Párizsba költözött, onnan 1853-ban Amerikába vándorolt és New Yorkban tekintélyes orvosként működött, de irodalommal is foglalkozott. Még 1852-ben Kertbenyvel közösen adta ki Hangok a múltból című népdalgyűjteményt Leipzigben. Berzsenyi, Petőfi, Czuczor, Arany, Lévai és Gyulai válogatott költeményeit adta ki Leipzigben, Nationallieder (Nemzeti dalok) címmel. Ő adta ki a Die ungarische Flüchtlinge (A magyar menekültek) című politikai irat fordítását is. Halálozási adatait nem ismerjük. Ágai, eredeti nevén, Rosenzweig József. Lengyel származású, aki tizenhárom éves korában éjjel vándorolva s nappal erdőbe húzódva jött át Magyarországra s itt orvos lett. Irt magyar nyelven a Tetszhalálról s ezt Klauzál Gábor, Csongrád megye liberális követe támogatásával jelentette meg. Magyar remekírókat fordított héberre. A Szózat és néhány Petőfi-vers meg is jelent egy mainzi héber szaklapban. Meghalt Nagyabonyban, 1864-ben. Apja volt Ágai Adolfnak, a későbbi jó nevű, első élclapírónak. 87

A művészek közül elsőnek Tyroler József litográfus nevét emeljük ki. Született Alsókubinban, 1822-ben. Meghalt Budapesten, 1854-ben. Először Pesten inaskodik. Nevével először a Der Ungar című irodalmi divatlap mellékletében találkozunk, melyben Liszt Ferenc arcképét rajzolta meg. Kivételes tehetségű litográfus, fa-, acél- és rézmetsző, a képeslapok legkeresettebb illusztrátora lesz. József nádor arcképének megalkotásáért 100 forint jutalomban részesült. István nádor, Kossuth, Bem, Batthyány, Klapka, Deák arcképeit is metszette. Ő rajzolta meg a Kossuth-bankókat, amiért Világos után három hónapi fogságra ítélték. Innen Haynau zsidó származású kedvese, bizonyos Gotthardné hozatta ki. A Bécsben tanuló és külföldet járó, hazai születésű zsidó művészek közül lásd, Beck Vilmos: festőművész. Született Baján, 1824-ben. Meghalt Budapesten, 1862-ben. Az első képes élclap, a Der Zeitgeist kiadója és karikaturistája; a bécsi akadémián tanul. 1849-ben Bécsbe költözik és több ausztriai és németországi élclapban dolgozik. Önarcképét az Ernst Múzeum őrzi. Guttman Jakab: szobrászművész. Született Aradon, 1815-ben, meghalt a döblingi tébolydában, 1858-ban (vagy 1861-ben?). Puskaművességen kezdte, felszabadulva vésnökmesterségen folytatja. 1834-ben önálló vésnökmester Bécsben. 1843-ban arckép után elkészíti Rotschild Salamon bronzszobrát, amiért ezer forint évi segélyt kap tőle, hogy folytathassa tanulmányait. 1845-ben Rómában műtermet nyit. 1850-ben IX. Pius pápa is modellt ült neki, kinek mellszobrát faragta ki márványból. Engel József: fafaragó-szobrász. Született Sátoraljaújhelyen, 1815. október 26-án. Meghalt Budapesten, 1901. május 30-án. 1834-ben a bécsi képzőművészeti akadémián tanul; 1837-ben Párizsban, 1838-ban Londonban jár művészeti iskolába. Széchenyi István Akadémia előtt felállított szobrára ó nyeri el az első díjat és a kivitelezést. A magyar születésű zsidó zeneművészek is többnyire külföldön tanulnak. így Ellenbogen Adolf, aki hegedűművész és operai karmester. Született Miskolcon, 1817-ben. Meghalt Budapesten 1886-ban. Apja a miskolci hitközség kántora.