Századok – 1995

Közlemények - Zachar József: A cs. (kir.) állandó hadsereg pénzügyei (1683–1792) IV/857

A CS. (KIR.) HADSEREG PÉNZÜGYEI (1683-1792) 863 számítva.6 1 Az 1722/23-as magyar országgyűléssel 2 138 000 forint hadiadót sikerült megszavaztatni,6 2 míg az 1721/22-es erdélyi országgyűléssel 272 126 forintnyit.63 Az 1728/29-es magyar országgyűlésen ezt az összeget sikerült felemeltetni 2 500 000 forintra,6 4 de az erdélyi országgyűlés ugyanakkor 160 000 forintra szállította le azt.6 5 A Bécsből külön igazgatott magyar területek közül Szlavóniának 1722-ben 98 627 forint, míg 1723-ban 242 862 forint hadiadót kellett fizetnie.6 6 A következő, csak a haderő egy részével megvívott háborúk alapvető válto­zásokat az arányokban nem hoztak, bár az abszolút összegszerűség természetesen emelkedett. így 1735-ben a tervezett hadügyi költségvetés 12 170 000 forint volt,6 7 míg a háborúba küldött hadak egész esztendőn át a hadszíntéren való eltartása a következő évi adatok szerint 9 623 234 forintba került volna.6 8 A szükséges hadikiadások fedezésére az örökös tartományokra 2 109 000 forintot (17,32%), a cseh tartományokra 6 304 000-et (51,78%), míg Magyarországra 2 462 190, Erdélyre 587 806, a Temesi bánságra 330 000, Horvát-Szlavónországra 127 000 forintot, azaz a magyar korona területeire összesen 28,81%-ot, a meg­szállva tartott szerb és havasalföldi területekre 254 000 forint hadiadót vetettek ki.6 9 Ebből az évtizedből több fontos részadat ismert a forrásokból. Talán nem érdektelen ezek közreadása sem. Egy magyar gyalogezred, ahogyan a korábbi hajdúezredeket már általánosan nevezték, évi fenntartása az állandó hadsereg költségvetéséből 149 382 forintot tett ki.7 0 Egy gyalogos felfogadására akkortájt 25 forintot utaltak ki,7 1 míg egy Szászországban vásárolt gyalogos ílinta ára 3 forint 45 krajcár volt.7 2 Egy magyar huszár kiállításakor a kincstár ruházatra 20 forintot és 45 krajcárt, fegyverzetre és felszerelésre 13 forintot és 12 krajcárt, lóra és lófelszerelésre 39 forintot és 51 krajcárt számolt fel. Egy teljes huszárezred felállítása így 76 070 forintot és 30 krajcárt vitt volna el az állandó hadseregre szánt összegből.7 3 Ezzel szemben az egy időben felállított három új magyar hu­szárezred a kincstárnak végül is csak 121 464 forintjába került, mivel a külön­bözetet az ezredalapító magyar arisztokraták vállalták magukra.7 4 Az általuk fizetett összegből világos, hogy a kincstár szűkkeblű volt, mivel huszárt 25, míg huszárlovat 40 forintért akkortájt nem lehetett találni, és még ehhez jött a fel­szerelés. 7 5 Még nagyobb könnyebbséget jelentett a hadvezetés számára a katonai határőrvidék egyre határozottabb kiépítése. Az 1734-ben a hadszíntéren bevetett 12 007 gyalogos és 1743 lovas az évi eltartási összege 512 818 forint lett volna.76 Hasonlóképpen számolva, de ellenkező előjellel, a tengermellékre telepített alig 542 fős állandó hadseregbeli kötelék évente 44 052 forintot vett igénybe a költ­ségvetésből.7 7 Legjelentősebb tehertételt a birodalom központi hatóságai számára az állandó hadsereg természetbeni ellátása jelentette. Az 1735-ben hadba küldött 85 000 fő ellátására havonta, mai mértékegységet használva, 2 385 096 kg lisztet, 4 981 775 kg zabot, 8 927 632 kg szénát és 9 565 020 kg szalmát kellett bizto­sítani.7 8 Elképzelhető, milyen óriási erőfeszítést tett szükségessé e hatalmas meny­nyiségnek a jó előre, még békeidőben telepített raktárakból a harcoló csapatokhoz való kiszállítása. Vannak adatok az állandó hadseregben ez időben rendszeresített zsoldfize­tésre is. Ismertek az előírásos és több esetben a ténylegesen kifizetett összegek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom