Századok – 1995
Közlemények - Tóth István György: Írás; olvasás; könyv a paraszti műveltségben a 17–18. században IV/815
822 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY A szomszédos német és magyar, illetve a horvát falvak közti különbségeket egyértelműen a nemzetiségi hovatartozás magyarázza. A német parasztok csak törve beszélték a magyar nyelvet, a horvátok azonban már a 17-18. században is jól tudtak magyarul. Horvát írással azonban összehasonlíthatatlanul ritkábban találkozhattak mondjuk a horvátnádaljaiak, mint német betűkkel a németsároslakiak, vagy magyarul írott szöveggel a molnaszecsődi parasztok. Az írás a horvát falvak lakóihoz egy jól ismert, de mégis idegen nyelven szólt. Táblázataink az aláírók és a keresztet rajzolók felekezeti hovatartozását nem tüntetik fel. A falvakról az egyházlátogatások, majd a 18. század végétől a sematizmusok alapján könnyen megállapíthatjuk, hogy azokban a többség milyen vallású volt, ezt az egyes személyekről azonban már csak kivételesen tudjuk. Joggal gondolhatnánk tehát arra, hogy ha akár a nemesek, akár a parasztok írástudását vizsgálva, el tudnánk különíteni a protestánsokat a katolikusoktól, akkor a protestánsok között lényegesen több aláírót találnánk. Ezt a feltételezést azonban megcáfolja egy másik forráscsoport: A vasi protestánsok 1732-ben, a III. Károly által kibocsátott, jogaikat alaposan megnyirbáló rendeletet, a Carolina Resolutiot követő üldöztetés idején, meghatalmazást adtak egy tekintélyes vasi protestáns nemes, Ostfly Károly részére, hogy a nevükben tiltakozzon a felekezetüket ért igazságtalanságok ellen. A teljhatalmat adó leveleket a protestáns lakosságú falvak bírái és esküdtjei, illetőleg az ott élő protestáns nemesek írták alá vagy hitelesítették keresztjükkel, azaz ezeken az íveken kizár ólag protestánsok kézjegyeit találjuk meg.7 Az okmányt hitelesítő protestáns falusi bírák és esküdtek ket kivétellel valamennyien írástudatlanok voltak. Az őrségi, tótsági és hegyháti falvak egyaránt Vas megye délnyugati felében feküdtek, a Tótságban szlovének, az Őrségben és a Hegyháton magyarok laktak; hasonlóképpen magyarok éltek Vas megye másik felében, az északnyugati Kemenesalján is. A vasi protestáns parasztok írástudása 1732-ben aláírás kereszt összesen 15 őrségi magyar falu 1 26 27 22 tótsági szlovén falu 0 85 85 8 hegyháti magyar falu 0 39 39 3 kemenesaljai magyar falu 1 22 23 48 falu összesen 2 72 174 Huszonhat nemes is volt az Ostíl'y Károlyt megbízók között: közülük is mindössze ketten írtak alá, huszonnégyen keresztet rajzoltak. Igaz, nem könnyű összevetni a 18. században a katolikusok és a protestánsok műveltségét, alfabetizációját, hiszen ez esetben egy uralkodó államvallást vetünk egybe egy elnyomott felekezettel. A vallási üldöztetés miatt tiltakozó protestáns nemesek és parasztok szinte teljes analfabetizmusa mindenesetre arra int, hogy a Nyugat-Dunántúlon a 18. században még elteijedt széleskörű írástudatlanságot semmiképp sem magyarázhatjuk pusztán azzal, hogy ezen a vidéken a katolikusok többségben voltak.
