Századok – 1995

Közlemények - Tóth István György: Írás; olvasás; könyv a paraszti műveltségben a 17–18. században IV/815

820 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY Vas megye parasztságának írástudása a 19. század első felében A Batthyányak körmendi uradalma kereszt aláírás 5 magyar falu 362 91 2 német falu 26 17 3 horvát falu 124 5 A Batthyányak többi uradalmai 4 magyar falu 138 2 4 német falu 149 11 1 horvát falu 37 2 1 szlovén falu 12 4 A Festetichek vasvári uradalma 11 magyar falu 827 7 A szentgotthárdi uradalom 8 magyar falu 168 0 9 német falu 885 40 6 szlovén falu 365 0 Nemzetiségek 28 magyar falu 1495 100 19 német falu 1060 68 4 horvát falu 161 7 7 szlovén falu 377 4 Összesen 58 falu 3093 179 (94,5%) (5,5%) A fenti számok azonban nem azt jelentik, hogy Vas megye parasztsága még a 19. század első felében is 95%-ban írástudatlan lett volna. A számok nem csalnak, de csak Vas megye nyugati és délkeleti, elmaradottabb régióira vonatkoznak. A szentgotthárdi uradalom vend (szlovén) és magyar falvaiban, a Festeticheknek a Hegyhát dombjai között meghúzódó falvaiban valóban csak minden huszadik jobbágy tudott írni. Egyetlenegy adatunk sincs azonban a megye északkeleti, fejlettebb részeiből. Ugyanakkor néhány faluban már nagyobb számban találtunk írástudókat, ami egyértelművé teszi, hogy míg a 17-18. századról szólva joggal beszélhettünk egy általános paraszti analfabetizmusról, a 19. század első felében már megbomlott a korábban egységes kép: a falvak egy része (területünkön a többsége) megmaradt a korábbi írástudatlanságban, más falvakban azonban már göcsörtös aláírások is sorakoznak a zálogleveleken, falubírói elszámolásokon. Négy magyar és négy német faluban nagyobb számban találtam aláíró parasztokat a 19. század első felében. Vasi. falvak legalább öt írni. tudóval (1800-1848) kereszt aláírás Hidashollós (magyar) 66 35 Egyházashollós (magyar) 51 24 Molnaszecsőd (magyar) 12 14 Nádasd (magyar; 108 18 Nagyfalu (német) 33 7