Századok – 1995

Közlemények - Tóth István György: Írás; olvasás; könyv a paraszti műveltségben a 17–18. században IV/815

ÍRÁS-OLVASÁS A 17-18. SZÁZADBAN 817 fabetizmus. A megye egyes részei, a nagybirtok és a középnemesi birtokok között a 17. században még nem volt eltérés. A 44 faluban tehát összesen 611 paraszti keresztvonást találtunk, aláírást azonban egyetlenegyet sem. Bár ez a 611 keresztet rajzoló parasztember csak töredéke Vas vármegye 17. századi lakosságának (a század végén mintegy ötvenezer fiú és férfi élt a megyében), abból, hogy a 44 faluban egyetlenegy írnitudó paraszt sem akadt, mégis levonhatjuk a következtetést: a 17. században a vasi parasztság körében általános volt az írástudatlanság. A 18. században azonban a vasi falvakban már akadtak — igaz, inkább csak mutatóba — aláíró parasztok is. Paraszti írástudás Vas megyében a 18. században Szentgotthárdi uradalom kereszt aláírás 8 magyar falu 196 0 10 német falu 260 0 6 szlovén falu 151 0 A Batthyányak körmendi uradalma 5 magyar falu 195 12 2 német falu 66 2 3 horvát falu 47 2 A Batthyányak többi uradalmai 6 magyar falu 106 1 15 német falu 288 19 3 horvát falu 43 1 1 szlovén falu 33 0 A Festeti chek vasvári uradalma 5 magyar falu 119 0 Középnemesi birtokok 6 magyar falu 96 3 Összesen 70 falu 1600 40 A megye nyugati és délkeleti részeiről, az itteni nagybirtokokról gyűjtött adatokat ismét a Vas megye északkeleti részén, a Kemenesalján és környékén birtokos köznemesek falvainak adataival ellenőrizhetjük. Itt is nagy többségben voltak az analfabéta jobbágyok. Adatainkat így összegezhetjük: Paraszti írástudás a 18. századi Vas megyében nemzetiségek szerint kereszt aláírás 30 magyar falu 712 16 27 német falu 614 21 6 horvát falu 90 3 7 szlovén falu 184 0 Összesen 70 falu 1600 40 (97,6%) (2,4%) Vas megyében a 18. század második felében 597 falu volt, azaz körülbelül minden nyolcadik faluból sikerült adatot gyűjteni az analfabetizációról. Az első