Századok – 1995
Tanulmányok - Knapp Éva: Vallásos társulatok; rekatolizáció és társadalmi átalakulás Kassán a 17–18.században IV/791
VALLÁS ÉS TÁRSADALOM KASSÁN A 17-18. SZÁZADBAN 805 rét társulat megnevezése nélkül jelentek meg a jezsuita gondozású Mária-kongregációknak. Az Agónia Christi társulat kézikönyvét magyar és német nyelven, több kiadásban is megjelentették. Ezekben a regulákon, búcsúkon kívül rövidebbhosszabb áhitati rész is volt, amely a társulati litániákat, ajánlott imádságokat és énekeket tartalmazta.78 A diáktársulat tagjai rendszeresen kaptak életkoruknak megfelelő, latin nyelvű újévi ajándékkönyveket, ún. strenákat. A nagyobb diáktársulat strenáiról az 1722-1756 közötti időszakból rendelkezünk adatokkal. A 17 műből nyolcat egykorú forrásból, hármat példányból, hatot pedig egykorú forrás és példány alapján egyaránt ismerünk. A szerzős művek száma kilenc. A szerzők (Szt. Ágoston, Henricus Maria Boudon, Carlo Gregorio Rosignoli, Tobias Lohner, Francesco Antonio Zaccaria, Henricus Balde, Prileszky János) és a művek más magyarországi és európai diáktársulatok ajándékkönyvei között is megtalálhatók. Az egyetlen magyar szerző, Prileszky János, Joannes Bollandus Acta Sanctorum-ából gyűjtötte össze a magyar szentekre vonatkozó részeket. Ez a mű kétszer (1744, 1746) is ajándékkönyv volt.79 A kisebb diáktársulatnak ajándékozott művekről az 1728-1761 közötti időszakból vannak szórványos adatok. Az egykorú forrásokban említett négy műből hármat példány szerint is ismerünk. Ezekből kettő Szerdahelyi Gábor és Hevenesi Gábor egy-egy munkája, akiknek műveit gyakran kiadták a diáktársulatok használatára.8 0 A 21 ismert strena legnagyobb része aszketikus mű. Egy munka a nem katolikusok lelki gondozásához adott tanácsokat. A strenák kivétel nélkül a kassai jezsuita nyomdában készültek, megjelentetésüket a társulatok rektorainak és jótevőinek adományai tették lehetővé. Az Agónia Christi társulat csupán kétszer adott ki rövid terjedelmű áhitati műveket (libellus), melyeket a tagok között osztottak szét. 1739-ben pestis elleni imádságokat, 1745-ben pedig a nap 12 órájára szétosztott, litániákkal kiegészített Mária imádságokat jelentettek meg, mindkét alkalommal magyar és szlovák nyelven.81 Mindhárom társulat rendszeresen készíttetett olyan latin nyelvű nyomtatványokat, melyek a társulat éves tevékenységéhez kapcsolódtak. A Cathalogus Defunctorum... kezdetű, egy vagy két leveles halotti értesítők általában a társulati főünnepre jelentek meg, s ott osztották szét őket. Mivel a társulatok létszáma nem volt olyan magas, hogy ezeket érdemes lett volna évente kiadni, egyszerre több év adatait közölték. A nyomtatvány a halottak nevének, társadalmi állapotának, a halál helyének és idejének évenkénti felsorolása előtt rövid tájékoztatást adott a társulatról. Egy-egy katalógust igényesebb formában, rézmetszetű képpel is díszítettek. így például az Agónia Christi társulat 1757-ben megjelentetett halotti értesítőjét több mint 1000 példányban, a haldoklók patrónusainak képével (cum icone sanctos morientium patronos) ellátva osztották szét.82 A főünnepekre a társulatok meghívót nyomtattak és ezeket eljuttatták a távolabb lakó tagokhoz. 1747-ben az Agónia Christi társulat meghívólevelének hatására, amit a praeses fogalmazott meg és nyomtatott ki, észrevehetően emelkedett a társulati ünnepen megjelent tagok száma.83 Szentképeket is nyomtattak, így például 1700. március 28-án az Agónia Christi társulat főünnepén a keresztrefeszített Krisztust ábrázoló képeket osztottak szét a tagok között. 1741-ben a nagyobb diáktársulat tagjai,
