Századok – 1995
Dokumentumok - Gergely Jenő: Concordatum Hungaricum. A nyilas kormány konkordátum-tervezete 1945 elején III/695
726 GERGELY JENŐ esetben előírja a kötelező polgári házasságot. Az utolsó mondat azt jelenti, hogy a katolikus hitre tért, de a zsidótörvények értelmében zsidónak minősülőkre a fentiek nem vonatkoznak. Az említett fajvédelmi törvény az 1941: XV. tc. a házassági jog módosításáról és a házassággal kapcsolatos fajvédelmi rendelkezésekről. 15 Az 1918-tól érvényben lévő Egyházi Törvénykönyv (Codex Iuris Canonici) VII. cím alatt szól a házasságról, az 1012-től 1143-ig kánonig. A kánonok a megkereszteltek közötti házasságot szentségnek tekintik. Az 1060-1065. kánonok szólnak a keresztény, de más-más felekezethez tartozók ún. vegyes házasságáról, mint nemkívánatos esetről. Katolikus és „eretnek vagy szakadár felekezetek" tagja (ide sorolták a hazai protestáns felekezeteket is) között csak akkor ad az Egyház felmentést a vegyes vallás akadálya alól, ha a két leendő házastárs biztosítékot ad arra nézve, hogy „az összes gyermeket csak katolikus módon keresztelik és nevelik". (1061. kanon 2. pont) Ezt nevezik reverzálisnak, amit a magyar törvények értelmében közjegyző előtt kellett írásba adni. (Az állami törvényeink alapelve enélkül: a gyermekek a szülők vallását nemük szerint követik.) 16 Az osztrák konkordátumban is a VIII. cikkely foglalkozik a tábori püspökkel, illetve tábori lelkészekkel. A konkordátum-tervezet a róm. kat. tábori püspök joghatóságát kiterjesztené a meglévőhöz képest. Ezt az Ap. Szentszék — legalábbis, ami Magyarországon 1920-ban a tábori püspökség felállítását és jurisdictiojának megállapítását illeti — nem helyeselte. Részletesen lásd Borovi József: A magyar tábori lelkészet története. Bp. 1992. Zrínyi Kiadó. 17 Az osztrák konkordátum szövegében (Artikel IX., S. 262.) csak az aug. 20-a, Szent István király ünnepe nem szerepel. A dátum nélküliek ún. „mozgó" ünnepek. 18 Egy szerzetesrend magyarországi betelepülését (működését) korábban a főkegyűr engedélyezte, de a magyar törvényhozás is becikkelyezte. Ehhez képest alkotmánysértés, hogy akár a püspöki kar, akár az állam (vagy a kettő együtt) hasznossági szempontok szerint ad-e erre lehetőséget. Egyébként szellemében a jozefinizmus éppúgy, mint majd Rákosiék a nyilasokéhoz hasonló álláspontot képviseltek. 19 A szerzetesek esetében — a rendek többségénél — ún. rendi keresztnév felvételére került sor. A vezetéknév (családi név) nem változott; közokiratokban, okmányokban, mondhatni „hivatalosan" a szerzetesek családi nevük után polgári és rendi keresztnevüket egyaránt feltüntették. 20 Az osztrák konkordátumnak is a XI. cikkelye tárgyalja a vagyonjogi kérdéseket. Ennek súlya és tartalma azonban nálunk más volt, mint az Osztrák Köztársaságban, elsősorban a katolikus egyházi nagybirtok méretei és az alapítványi birtokok nagyságrendje miatt. A nyilas konkor- ^ dátum-tervezet itt egy neuralgikus kérdést érint, aminek tárgyalásába a katolikus egyházi vezetés i nem ment bele — adott esetben még a Szentszék sürgetésére sem. Ilyen „hiteles jegyzék", vagy egyáltalán bármilyen jegyzék az „összes vagyonáról" soha nem készült. (Megbízható adatokkal a mezőgazdasági ingatlanokról készült állami felmérések szolgáltak csak.) A katolikus egyház egyéb, nem-ingatlan javairól és jövedelmeiről még hozzávetőleges összegzések sem készültek. 21 Az ismertetett nyilas pártprogramokban kontemplált egyházi vagyon államosítása és fel- ' osztása kerülne itt a konkordátumba, aminek érvényre jutása esetén a kormány bírná az Ap. Szentszék egyetértését. (Amire nyilvánvalóan semmiféle esély nem volt, még korábban, a „békéi- ' dőkben" sem.) 22 Az egyházi nagybirtokok felosztásának konkrét kivitelezését is a nyilas programokból emelték át a tervezetbe. 23 Az egyházi adózással szembeni ellenszenv — mint minden adóval szemben — a korszakban közismert volt, a nyilasok politikájukban ezt ki is használták. Konkréten arról van szó a katolikus egyház esetében, hogy a házaspárok évi egyösszegű párbért fizettek a plébánosnak. A misepénzek és egyéb stoláris jövedelmek is a plébánián folytak be, de azok meghatározott %-át az egyházmegye központjába küldték tovább. A kimondottan egyházi adót 1919 után vezették be, amit kétféleképpen vetettek ki és hajtottak be: a rendes állami, ill. községi adót fizetők ilyen adójuk bizonyos %-ának erejéig fizettek egyházi adót, és azt közadók módjára hajtották be (a többivel együtt). Akik ilyen adót nem fizettek, az ő esetükben az egyházközségük vetette ki az adót és az gondoskodott a behajtásáról is. (Lásd Csizmadia Andor: A magyar állam és az egyházak jogi kapcsolatainak kialakulása és gyakorlata a Horthy-korszakban. Bp. 1966. Akadémiai Kiadó, 209-262. p.) 24 A Katholikus Akció (Actio Catholica) gondolatát XI. Pius pápa 1922. december 23-i Ubi arcano Dei kezdetű enciklikájában hirdette meg. Az AC a hierarchia közvetlen irányítása alatt álló tömegszervezete a világi katolikusoknak, az egyházi szervezet részeként élő testület. Magyarországon 1932-ben alakult meg, szervezeti szabályzatát a püspöki kar hagyta jóvá (de a BM soha nem láttamozta, ezzel is kifejezésre juttatva, hogy az AC az egyház része). A nyilas konkordátum ezen
