Századok – 1995
Dokumentumok - Gergely Jenő: Concordatum Hungaricum. A nyilas kormány konkordátum-tervezete 1945 elején III/695
A NYILAS KORMÁNY KONKORDÁTUM-TERVEZETE 1945 ELEJÉN 727 változtatott volna, és az AC-t a többi egyesülettel egyenlően akarta kezelni. Részletesen lásd Gergely Jenő: A politikai katolicizmus Magyarországon 1890-1950. Bp. 1977. Kossuth Kiadó, 171-194. P-26 A katolikus egyházközségek szervezése — mint a katolikus autonómia alsó foka — 1918-19 folyamán kezdődött Budapesten. Az egyházközség a plébánia területén élő katolikus hívők összességét jelentette. A budapesti szervezeti szabályzatát tették országossá 1929. október 25-én (amit a VKM is láttamozott). Az AC megszervezése után annak helyi szervei lettek az egyházközségek. Az egyéb „vallási intézmények" alatt a konkordátum-tervezet valószínű olyan intézményszerű katolikus szervezeteket értett, mint pl. a Szent István Társulat, a Katolikus Népszövetség stb. 26 Az egyházi személyek addig is gyakorolhatták politikai jogaikat (beleértve a szavazati jogot is), megszorítás a tekintetben volt, hogy lehetnek-e képviselők? Szerzetesek számára ez tilos volt, a katolikus lelkészkedő papság számára nem, kivéve a plébánosokat, akiknek a püspöki kar az Ap. Szentszéktől kapott felhatalmazás alapján esetenként felmentést adhatott, helyettes-álb'tás kötelezettsége mellett. (A korszakban 5 plébános számára nyílt erre lehetőség.) Az egyháziak politikai szereplésének és tevékenységének tiltása szembenállt a magyar törvényekkel éppúgy, mint a kánonokkal. 27 A katolikus egyházban ismeretlen a klerikusok bármiféle „érdekvédelmi" szerveződése, lett légyen az akár hivatásrendi jellegű is. Ez a cikkely tehát egyértelműen a kánonokba ütközik. (A hivatásrendi szerveződésekről ált. lásd Gergely Jenő: A politikai katolicizmus, Id. mű, 195-236. p.) 28 A többször említett 1933-as osztrák konkordátumhoz is csatlakozik egy „Zusatzprotokoll", amelyet a konkordátummal egyidejűleg, a Vatikánvárosban, 1933. június 5-én írt alá Pacelli bíboros államtitkár, Dollfuß szövetségi kancellár és Schuschnigg szövetségi (kultusz) miniszter. Ez a kiegészítő jegyzőkönyv a konkordátum egyes cikkelyeinek pontosítását, esetenkénti magyarázatait tartalmazza. (Weinzierl-Fischer: Id. mű, S. 268-271.) Ami pedig Szálasi 1940-ben Budapesten megadott programját illeti, ez nem formális program (dokumentum), hanem a börtönből ekkor szabadult nyilas vezér egyik beszéde. 29 Az 1855. augusztus 18-án aláírt konkordátumról van szó, amely 36 cikkelyből állt; azt osztrák részről Rauscher bécsi érsek, illetve Viale-Prelá bíboros államtitkár írta alá. Ratifikálására 1855. szeptember 25-én került sor. (Közli Weinzierl-Fischer: Id. mű, 250-258. S.) Mivel a konkordátumot az osztrák császár, Ferenc József kötötte az Apostoli Szentszékkel, Magyarországon pedig y nem voltak alkotmányos állapotok, annak érvényét a Birodalom magyarországi részére nézve nemcsak a magyar közjogi felfogás kérdőjelezte meg, hanem a magyar katolikus egyház is. (Ugyanis az állami szuverenitás elvesztése dacára sem lett a Magyar Királyság egyháza a birodalmi egyház része, hanem megőrizte különállását.) 30 Az 1933. június 5-i osztrák konkordátumot egyszerűen lefordították, és némi változtatásokkal — azaz „hungarista szellemű" betoldásokkal — tették meg a saját tervezetüknek. (Még a szöveg belső tagolása is egybeesik, az osztráknak XXIII., ennek XXV. cikkelye van, ami lényegtelen eltérést jelent.) 31 A definíció lényegében az ún. res mixtae-re korlátozná az egyházpolitika fogalmát, ami ennél nyilván többet jelent, a konkordátummal pedig ezt (ti. az egyházak tevékenységét) szigorú állami ellenőrzés alá akarták vonni. 32 A főkegyúri jog bonyolult kérdéskörét ez a konkordátum-tervezet közelről sem „rendezi". A szövegmagyarázat nem tud az 1927-es ún. „intesa semplice"-ről, amely eme jogosítvány gyakorlásában egyfajta gyakorlati megoldást jelentett. Részletesen lásd Csizmadia Andor: Id. mű, 301-313. p. 33 A magyarázatban benne rejlik a fenyegető lehetőség: ha nem a hungarizmus érdekeit szolgálják, hatalmi szóval államosítják őket, vagy egyszerűen megszüntetik. 34 Az ugyancsak bonyolult házassági jogrendszerben egy ilyen radikális változtatás aligha tűnhet reálisnak. A vegyesházasságok esetében fennálló jogi szabályozásra már utaltunk (lásd 15. sz. jegyzetet). Az „anyajog" érvényesítése egyfajta szembenállás a kereszténységben honos apajogi szemlélettel. 36 Nem világos, hogy mire vonatkozik ez a kommentár. A „külső életkeretek egészségügyi elbírálása" jelenthette azt is, hogy csak egészséges emberek alkalmasak eme hivatásokra (de hát ez eddig is így volt); de esetleg jelenthette a homoszexualitás kiszűrését is? 36 Ez a „magyarázat" összhangban áll a bevezetőben elemzett nyilas pártprogramokkal, a feudális, gazdag főpapság és a szegény és kiszolgáltatott alsópapság szembeállításával. (Amire majd szisztematikusan a kommunista korszak békepapi mozgalma tesz kísérletet.)
