Századok – 1995

Dokumentumok - Gergely Jenő: Concordatum Hungaricum. A nyilas kormány konkordátum-tervezete 1945 elején III/695

A NYILAS KORMÁNY KONKORDÁTUM-TERVEZETE 1945 ELEJÉN 719 vagy világi pap, akit ügyei külső képviseletével a tartományi vezetőség útján a rend hivatalosan megbíz, aki azonban püspök vagy szerzetes-apát nem lehet. X. C. - 5. §. A magyar rendtartományok tagjai csak magyar állampolgárok lehetnek. XI. Cikkely. 1. §. A római katholikus Egyháznak magyarországi összes vagyonáról pontos és hiteles jegyzék készítendő, melynek alapján egyházi és állami delegált közegekből álló vegyes bizottság dönt annak felhasználásáról.2

0 Elbírálandó, hogy a fenti vagyonnal, mely része (itt nincs szó a műkincsekről) nélkülözhetetlen az Egyháznak természetbeniekkel való ellátásához, tehát mint ilyen föltétlenül az Egyház birtokában hagyandó, habár a kezelés szakszerűségének ellenőrzésébe az Állam beleszólási jogát itt is biztosítani kell. XI. C. - 2. §. Az egyházi vagyon ama része, mely (az előzőekben foglaltakon túl) az Egyháznak csupán pénz-jövedelem szempontjából nélkülözhetetlen, kellő anyagi garanciák mellett az Állam rendelkezésére bocsátandó, hogy belőle kielégítsék azoknak földigényét, akik a föld közvetlen munkálásával a gyökeres földreformot régen kiérdemelték.2

1 XI. C. - 3. §. A hungarista földreform vezető szempontja az egészséges és gazdaságos telepítés, ha tehát a rk. Egyház egészséges családi életre hivatott és munkabíró híveit éppen a föld útján emberséges élethez akaija juttatni, saját érdekében cselekszik, amidőn hívei javára a földreform tökéletes végrehajtását mindenképpen elősegíti. Amennyire a fenti szempont érvényesülése engedi, a I Magyar Állam az Egyháztól átengedett földeket stb. elsősorban rk. vallású polgárainak anyagi talpraállítására használja fel (esetleg örökbérlet formájában).22 ; XI. C. - 4. §. A magyarországi rk. Egyház közvetlenül semmiféle címen nem f szedhet be pénzt híveivel. Az Egyháznak szánt önkéntes adományok és alapítf ványok, valamint misepénzek is postai befizetés útján juttatandók az egyházi pénztárhoz; a Magyar Állam e pénzek fölhasználását hivatalos módon ellenőrzi.2

3 XI. C. - 5. §. Magyarország egész területére nézve egyöntetűen egyházilag szabályozandó, hogy a rk. hívek adott esetekben mennyi ünnepélyességű s mily szolgálatot, mely határidőn belül kívánhatnak a klérustól — és pedig minden | ilyesmit külön díjazástól mentesen kell végezni. Eleve leintendő a gazdagoknál minden külső pompára való törekvés, melynek hiányában a szegényebb hívek számára teljesített papi funkció esetleg lealázó jelleget öltene. XI. C. - 6. §. Az egyházi személyek és intézmények személyi járandóságait, illetve fenntartási költségeit egyházi és állami vegyesbizottság állapítja meg; természetbeni részesedés ellenértéke a készpénzből levonandó. Előlépési út együtt mozog a köztisztviselőkével. Hasonlóképpen alakul a családi pótlék, nyugdíj, többletmunka díjazás, végkielégítés stb. is. Pap hiány esetében és lelkipásztorkodással, illetve tanítással nem foglalkozó szerzetesek jövedelmének megállapításánál a helyettesítés illetve megélhetési átalány megegyezésileg veendő pénzügyi kalkulációba. XI. C. - 7. §. Az Egyház fönntartása az állami költségvetést ilyképpen jelentősen megterheli; az így szükségessé vált összeget az Állam a kultúradóval együtt kizárólag az adóalanyok teherbírása szerint veti ki és belőle a hívek szám-