Századok – 1995

Dokumentumok - Gergely Jenő: Concordatum Hungaricum. A nyilas kormány konkordátum-tervezete 1945 elején III/695

720 GERGELY JENŐ arányuknak és az egyházi személyek járandóságának, valamint az intézmények fbnntartási költségének mértéke szerint utalja ki a szükséges pénzeket. A hívek lélekszáma után az Államtól járó egyenkénti kb. 1 arany pengő, továbbá az alapítványok, adományok és misepénzek végeredményben a püspök által úgy osztandók el, hogy valóban az adományozó nemes célját szolgálják; a misepénzek 1/2-e azt illeti, aki a misét elmondta; a többi pénzek közösben mind a papság és hívek lelki színvonalának növelésére, nevezetesen lelkigyakorlatok és népmissiók, tanfolyamok és kongresszusok rendezésére, továbbá keresztény sajtóra fordítandók (Actio Catholica) — természetesen az Állam betekintése mellett. XII. Cikkely. Mindama helyeken, ahol a rk-vallású hívek a más vallásúak között elszórtan élnek, a lelkipásztori állások, hitoktatók száma és egyéb ily kérdésekben az Egyház és Állam között oly megegyezés kötendő, hogy a rk. Egyház kevesebb szórvánnyal rendelkezvén, a többi magyarországi ker. vallási közösséggel szemben hátrányos helyzetbe ne kerüljön. XIII. Cikkely. A rk. vallásos egyesületek csúcsszerve: a Katholikus Akció egész szervezési és működési szabályzata a jelen Konkordátum szellemében átdolgozandó és külső megnyilatkozásainak állami engedélyezése érdekében a magyar kormányhoz jóváhagyás végett beterjesztendő.2

4 XIII. C. - 2. §. Ugyanez áll az egyházközségi szervezet és a vallásos intézmények szabályzataira nézve is.2

5 XIV. Cikkely. Az állami egészségügyi, népjóléti, büntető és egyéb intézetek hivatásos (rendszeresített) lelkészei miniszterális szolgálatban álló egyháziaknak tekintendők. (Lásd: I. C. - 4. §. és VIII. C. - 3. és 4. §-t.) XV. Cikkely. Hivatásos egyházi személyek (papok, szerzetesek, szerzetesnők) is gyakorolhatják szavazati jogukat, de ezentúl számukra mindenféle politikai szereplés vagy tevékenység szigorúan tilos.2

6 XVI. Cikkely. Egyházi személyeket pörös ügyben az Egyház által kinevezett védő-ügyvéd képviseli mindaddig, míg az egyházi fórum a szóbanforgó egyházi személyt ily oltalomra méltónak tartja, illetve az érdekelt fél ezt óhajtja. XVII. Cikkely. A vallásgyalázást az Állam szigorúan bünteti, hasonlóképpen jár el az Egyház is hazafiatlanságot tanúsító papjaival szemben. XVIII. Cikkely. Akik az egyházi szolgálatból saját kérelmükre távoznak vagy a polgári bíróság megítélése szerint (attól függetlenül, hogy az egyházi fórum mit ítélt) becsületük megóvásával elbocsáttatnak vagy elbocsáttattak, szolgálati éveik és hivatali fokozatuk arányában végkielégítésben vagy nyugdíjban részesülnek a kultusz-tárca (szorosabban az egyházi költségvetés) terhére; ily személyeket az Egyház híveinek közösségéből pusztán a fenti tények miatt kizárni nem lehet. XIX Cikkely. A vallás-változtatásra irányuló jogi keresetek az Egyház megbízottjának jelenlétében és beleszólási joga mellett bírói úton tárgyalandók és ha a vallás-változtatást kérő fél józan és komoly (értsd: szabad) elhatározása kétségtelenné vált, a bíró ezt megállapítja, a megállapítást ítéletbe foglalja, kihirdeti; a föllebbezési határidő leteltével vagy fölsőbb ítélettel az ügy lezártnak tekintendő. Zsidók ügyeire ez nem vonatkozik, mert arra nézve a fajvédelmi törvény érvényes.