Századok – 1995
Dokumentumok - Gergely Jenő: Concordatum Hungaricum. A nyilas kormány konkordátum-tervezete 1945 elején III/695
714 GERGELY JENŐ 76 Közli Weinzierl-Fischer, Erika: Die österreichischen Konkordate von 1855 und 1933. Wien, 1960. Verlag für Geschichte und Politik, S. 258-271. 77 Lásd Teleki Eva: Nyilas uralom Magyarországon, I. m. 234. p. 78 OL. Bm. Szálasi-per. I. t. IV. 102. fol. Közli Teleki Éva: I. m„ 161-162. p. 79 I-II. köt. Edinburgh University Press, 2 ed., 1961. 80 Romsics Ignác szíves közlése. 81 A dokumentum előtti filmkockán egy irattartó (dosszié) külső gerince látható a következő kézírásos szöveggel: IOE SZERVEZETE, 1943. VI. 26. Budapest, II. 2. Ez nem ad eligazítást a dokumentumot illetően. DOKUMENTUM Magyarország Államfője1 194.. év ... hó ... napján aláírásával ratifikálta azt az egyezményt (concordatum), amelyet 194.. év ... hó ... napján a Szentszék és a Magyar Állam teljhatalmú megbízottjai a Vatikán-városban kötöttek amelynek szövege így szól: ' 9 A Szentszék és a Magyar Állam között létrejött Konkordátum I. Cikkely. 1. §. A Magyar Állam biztosítja a római katolikus Egyháznak szabadságát arra nézve, hogy lelki hatalmát a nyilvános istentiszteletek tartása által gyakorolja. I. C. - 2. §. Elismeri a római katolikus Egyháznak törvényhozó és rendeletkibocsátó hatalmát a lelki dolgokra nézve. I. C. -3. §. Az Egyház lelki hivatásának teljesítésében kellő állami oltalomban részesül. I. C. - 4. §. A Szentszék szabadon levelezhet magyarország püspökeivel, papjaival és híveivel, kivéve azokkal, akik állami szolgálatban állanak (ideértjük: a tábori püspököt, tábori lelkészeket, minisztériális szolgálatban álló papokat, a hadsereg és a közbiztonsági szolgálat tagjait, továbbá az állami tisztviselői kart), akik csakis illetékes állami felsőbbségükön keresztül levelezhetnek a Szentszékkel. II. Cikkely. A katholikus Egyháznak magyarországi közjogi állását a jelen Konkordátum rendezi és biztosítja.3 Mindazon egyházi intézmények, amelyek jogi személy számban mentek kánonjogilag a ratifikálás napján, magyar jog szerint is ugyanúgy veendők. A jövőben létrejövő ily fajta jogiszemélyek (intézmények) az esetben számíthatnak teljes-jogú állami elismerésre, ha magukra nézve e konkordátumban foglaltaknak kivételt nem ismerő érvényét írott hűség-nyilatkozatban elismerik, az az állami hozzájárulással szervezi azokat a katholikus Egyház. III. Cikkely. 1. §. Az egyháztartományok (érsekség) és egyházmegyék (püspökség) jelenlegi határait csakis az egyházi és állami szerződő felek kölcsönös megegyezése alapján lehet megváltoztatni (akár lelkipásztori szempont akár a politikai területfelosztással való egyeztetésre gondolunk); az esperesi kerületek és a plébániák határainak ésszerű módosítását, ha valóban a lelkek érdeke kívánja, az állam egyházi belügynek tekinti. III. C. - 2. §. A trianoni békeszerződés és azóta történt határ-módosító döntések által összekuszált egyházi határok rendezési alapja az 1914-es egyházmegyei felosztás legyen. Természetesen ügyelvén arra, hogy az országhatárnál
