Századok – 1995
Dokumentumok - Gergely Jenő: Concordatum Hungaricum. A nyilas kormány konkordátum-tervezete 1945 elején III/695
A NYILAS KORMÁNY KONKORDÁTUM-TERVEZETE 1945 ELEJÉN 715 végződjék a magyar egyházi főség alá tartozó terület és ahol ezen belül a korszerűség követeli, az Egyház és Állam közötti megegyezés útján módosítassék a magyar egyházmegyék határa.4 IV Cikkely. 1. §. Az érsekek, püspökök, valamint a velük egyházkormányzatilag egyenrangú főapátok5 és a tábori püspök esetleg megüresedett székének betöltése az illetékes egyházi főhatóság, nevezetesen a Szentszék jogkörébe tartozik. A Magyar Állam csak ahhoz köti magát, hogy a Szentszék által kívánatosnak tartott főpap-jelölt honi fölszentelt pap legyen és közéleti szereplésében 100 százalékos magyarságáról, azaz hazaüságáról, kora ifjúságától kezdve, tettei tanúskodjanak.6 IV C. - 2. §. Mielőtt a Szentszék a fent említett főpapi székek bármelyikét betöltené, a jelöltnek nevét és közelebbi adatait bizalmas formában közli a magyar kormánnyal, mely a legteljesebb titoktartás mellett a kézhezvételtől számított 15 napon belül nyilatkozik a szóban forgó személynek nemzeti szempontból kívánatos vagy mellőzést ajánló minősítéséről, mely utóbbi indokolt esetben kizáró jellegű. Ha 15 nap elteltével sem nyilatkozik az Államhatalom, ez annak a jele, hogy hallgatólagosan hozzájárult Róma döntéséhez és szabad folyást enged annak a jogi folyamatnak, hogy az új főpap letehesse az állami hűség-esküt és egyházjogilag is beiktattassék hivatalába.7 V Cikkely. 1. §. A papság tudományos kiképzése theológiai dolgokban az egyházi főiskolákon, egyebekben pedig az állami tanintézetekben történik. A mindenkori magyar kormánynak őszinte törekvése, hogy a tudományegyetemek is egyre nagyobb lehetőséget nyújtsanak a papság tudományos színvonalának fenntartásához, illetve emeléséhez.8 A papnevelő intézetek és a növendékpapság fölött az illetékes egyházi fólsőbbség rendelkezik mindabban, ami a lelki-kultúrára és nevelésre vonatkozik; a növendékek katonai előképzése és a profán tárgyakban elért előmenetel elbírálása egyházi és állami tényezők együttes irányítása és felügyelete mellett történik. A hittudományi főiskolák és a tudományegyetemi theológiai fakultás tanügyi berendezése és vizsgarendje olyan legyen, hogy a teljes egyházi kiképeztetést és annak legfölső fokozatát a papjelöltek, illetve a fölszentelt papok Magyarországon is elérhessék. Gondolunk itt elsősorban az 1931. május 14-én kiadott „Deus Scientiarium Dominus" kezdetű apostoli konstitúcióra, melynek örökbecsű irányelveit akként akaijuk valóra váltani, hogy bármely egyházi tanintézetben kezdte is valaki tanulmányait, különösebb zökkenő nélkül érhesse el akár a legmagasabb tudományos fokozatot is, ha félévenként felmutatott vizsgái minősítése őt a továbbtanulásra méltónak és alkalmasnak igazolja. A külföldön szerzett vallástanulmányi fokozatok a jövőben csak abban az esetben bírnak honi érvénnyel, ha az illetők külföldi tanulmányújához a magyar tanügyi kormányzat előzetesen hozzájárult; ily kérelem pedig csakis fölszentelt papok továbbképzésénél vétetik figyelembe, hogy a fiatal klérus magyar szellemű nevelése biztosíttassák.9
