Századok – 1995
Közlemények - Erős Vilmos: Historia Regnum – Historia Populum. A Szekfű–Mályusz vita kialakulása III/573
596 ERŐS VILMOS 36 A gondolat összefoglalóan kifejtve „A nemzetiségi kérdés rövid története" (1942) című tanulmányban. 37 Szekfű: Állam és nemzet. 210. 38 Mályusz: A középkori magyar nemzetiségi politika. Századok, 1939. 39 Vö. Mályusz: Az egynyelvű ország. Századok, 1941. illetve A magyarság és a nemzetiségek Mohács előtt (Magyar Művelődéstörténet II. Bp. 1939.) 40 Mályusz 1939. 267. 41 A felsorolt művek könyvészeti adataira Vö. a Mályusz-emlékkönyv idézett bibliográfiája. 42 Szekfű: Állam és nemzet. 60. 43 Szekfű: i. m. 84. 44 yö. Mályusz 1941. 46 Összegyűjtve — Mályusz: A magyar történettudomány. Bp. 1942. 46 Mályusz-. i. m. 84. 47 Hogy Mályusz a szellemtörténet és a népiségtörténet vitája alapjaként valóban a politikai nemzet-népi nemzet ellentétét látta, azt bizonyítja a cikksorozat megjelenése idején Deér József támadására írt válasza is a folyóirat 1942. február 12-i számában. Itt írja a következőket: „Deér a régi, XIX. századi nemzetfogalom hívének vallja magát s így áthidalhatatlan szakadék, valósággal egész világ választ el bennünket. Szerintem az már elveszítette értelmét, s még ha fenn akarnók tartani, akkor sem nyernénk vele. Ha magánügyünk volna, hogy miként gondolkozunk a nemzet lényegéről, ráhagynám Deérre és társaira, hogy a »nemzethez való tartozás megvallásával«, a »lelki közösség« vállalásának alapján csak véljék továbbra is a zsidóságot a magyar nemzet részének és más vonatkozásban ugyanűgy járjanak el. Azonban hivatásom a tudomány munkásai közé állított s így népünk, a magyarság iránti felelősséget nem háríthatom el magamtól. Éppen ezt a felelősségérzet kényszert tett, hogy tollat ragadjak és helytelenítsem szenvtelen, közömbös magatartásukat. Azt, hogy amíg a publicisztika tisztázni igyekezett, hogy mi a népnemzet, s az egyes emberek is érzik, tudják, mi ennek a lényege, kik tekinthetők beletartozóknak, kiket kell kirekeszteni belőle, addig a tudomány, elsősorban a történettudomány, mélységesen hallgat, vagy — mint most Deér is teszi — kijelenti: XIX. századi nemzetfogalmunk a történetileg igazolt, az »ősi nemzetfogalom«. Ez az állítás meggyőződésem szerint, nem fedi a történeti valóságot s bármily általános — éppen Deér fejtegetései nyomán — szakkörökben, nem a tények ismeretén alapul, hanem a XIX. századi felfogásnak a homályos őskorba való visszavetítése." 48 Mályusz: A történettudomány mai kérdései. Kecskemét 1936. 49 Mindezt megerősíti Mályusz önéletírása is, melyben megemlékezik egy az Erdélyi Férfiak Egyesületében, 1938-ban tartott előadásáról, ahol a politikai nemzet fogalmához ragaszkodó Egyed Istvánnal szemben fejti ki, az etnikai revízióra alapított népi nemzet fogalmát. „Elsőnek én ismertettem felfogásomat a népi nemzet gondolatáról — írja utólag visszaemlékezve Mályusz —, ami talán előadásom címe is lehetett, nem hagyva kétséget, hogy olyan állam az ideálom, amelybe minden magyar beletartozik, más népelemek azonban nem, a területi integritásra törekvést pedig nemcsak értelmetlennek tartom, mert hiszen az egykori nemzetiségek idegenkednek attól, hanem a történeti fejlődés által meghaladottnak is. Felfogásomat elméleti síkon mozgónak mondottam, tudományos meggondolások segítségével kifejthetőnek. Elismertem, hogy az szokatlan, mentséget találtam azonban abban a meggyőződésemben, hogy a tudományban azért is radikálisaknak kell lennünk, mert így elkerüljük a politikai radikalizmust." 60 Vö. Hóman elnöki megnyitója a Magyar Történelmi Társulat 1943. június 10-i ülésén. Századok, 1943. 51 A neonacionalizmus értelmezéséhez Vö. Glatz Ferenc, Balogh Sándor vagy Unger Mátyás ezzel kapcsolatos tanulmányait. A bethleni konszolidációról legújabban — Romsics Ignác: Bethlen István — Politikai életrajz. Bp. 1991. 52 Szekfű: Németh László vagy az ifjúság vezetése. Magyar Szemle, 1936. 164. 53 Mályusz: A reformkor nemzedéke. 41. 64 Mályusz: Értelmiségünk és a neonacionalizmus. Napkelet 1928. 66 Mályusz: Gróf Bethlen István beszédei. Napkelet 1933.
