Századok – 1995

Közlemények - Erős Vilmos: Historia Regnum – Historia Populum. A Szekfű–Mályusz vita kialakulása III/573

A SZEKFŰ-MÁLYUSZ VITA KIALAKULÁSA 595 18 Szekfű: i. m. 293. 19 Uo. 370. 20 Szigeti: i. m. 78. 21 Kosáry Domokos: A magyar történetírás a két világháború között. In: A történelem vesze­delmei. Bp. 1987. 22 Uo. 327. 23 Szekfű szóban forgó levele az MTA Könyvtára Kézirattárának Mályusz Elemér hagyaté­kában található. Mivel a hagyaték még csak most áll feldolgozás alatt, ezért a levélnek még nincs irattári jelzete. A dátum nélküli levél minden bizonnyal 1923-ban íródott. 24 Tárgyunk szempontjából érdemes idézni a levél egy további részletét is: „Teljes őszinte­séggel érdekelt az összetalálkozás, Ön és Grünwald közt. Mindketten felsővidéki nemesi családból valók És Ön megvédi a nemeseket a főurak ellen, viszont egy szava sincs arról, hogy Széchenyi az ő sfgát érdekeinek jogos védelme mellett mindenkinél komolyabban akart segíteni a jobbágy sorsán is. Grünwald és Friederich teljes hibásan ítélik meg ezeket a dolgokat. Az a liberális, aki ordított a jobbágyfelszabadítás után, távolról sem akart még egyedül ezáltal a jobbágy sorsán segíteni, ő csak egy divatos ideát kiabált. Holott Széchenyi még a kisnemesen is akart segíteni, kisbirtok hitbizományok létesítése által. Nézetem szerint az anyagi érdekeivel szinte kizárólag determinált­nak feltüntetett kisnemesség mögé szorítani, ennek árnyékába állítani akarta Széchenyit — amit itt-ott az Ön megjegyzéseiből kivehetni vélek — nehéz és sikerekkel alig kecsegtető kezdemény. V^jon nem kellene e mögött is valami ideológiát keresni, melynek az Ön anyagi helyzetéhez ter­mészetesen semmi köze, de talán a valóságban mégis megvan? — Annyit mondhatok, hogy ifjabb olvasmányaim, Kazinczy levelezése, hírlapok és röpiratok alapján a köznemesség tömegét még sokkal rosszabb színekben festettem volna, mint annak idején munkámban, leginkább Széchenyi alapján." Vö. Szekfű levele Mályuszhoz. MTA Kk. Mályusz hagyaték. 25 Szekfű Gyula: A magyar állam életrajza. Bp. 1918. 26 Szekfű: Három nemzedék. 98. 27 Mályusz szóban forgó műveinek könyvészeti adatai megtalálhatók az 1984-ben megjelent Mályusz Elemér emlékkönyvnek a történész életművét bemutató bibliográfiájában. 28 Mályusz: Geschichte des Bürgertums in Ungarn. Vierteljahrschrift fur Sozial- und Wirts­chaftsgeschichte 1927. 29 Mályusz: Sándor Lipót főherceg nádor iratai. Bp. 1926. 137-138. 30 Mályusz: A vörös emigráció. Napkelet, 1931. A mű német és angol nyelven is megjelent, i A könyv megírására Teleki Pál együttesen adott megbízást Szekfűnek és Mályusznak, még a hú­szas évek közepén. Mályusznak a hetvenes évek elején készült, még publikálatlan önéletírásából ( kiderül, hogy tulajdonképpen Szekfű ötlete volt egyfajta forradalmár és emigráns lelki alkatra visszavezetni az egész emigrációs tevékenységet. Az emigráció életrajzát végül Mályusz egymaga készítette el, mert Szekfű közben megkezdte a Magyar Történet írását valamint a Magyar Szemle szerkesztését. 31 Vö. Mályusz: Az 1514. évi jobbágyháború okai és Az 1498. évi XLI. törvénycikk című tanulmányait. Hogy ezekben valóban egy paraszti polgárosodás lehetőségéről való elképzelés csí­rázott, bizonyítja Károlyi Árpádnak az előbbi cikk alkalmával Mályuszhoz írt levele. Ebben Má­lyuszt a mezővárosok fejlődésének további kutatására biztatja Károlyi, anticipálva, hogy ezekből kerültek ki a 19. századi liberalizmus közkatonái. Károlyi Árpád Mályuszhoz. 1927. március 13. „Mily derék volna, ha k. Kolléga Úr kiterjesztené kutatásait a nagy és kis magyar »parasztvárosok« későbbi fejlődésére A reformáció megerősödése, a protestantizmus megmaradása nekik köszönhető főként. S vezető elemeiknek — a közéjük telepedett nemesség közreműködésével — latin, huma­nisztikus műveltsége mennyivel meghaladta a felső-magyarországi szab. kir. német városkák (sőt az osztrák hasonló városkák) iparos, kézműves, Gewalter-Handelsschumacher-féle műveltségét! Sokáig, a XVIII. század közepéig. Sőt még azon túl is. Hiszen belőlük kerültek ki (bár klasszikus görög-latin írók emlőiből táplálkozva) a modern magyar demokratikus evolúció közkatonái is." MTA Kk. Mályusz hagyaték. 32 Mályusz: Sándor Lipót. 140. 33 Mályusz: A magyar társadalom a Hunyadiak korában. Mátyás király emlékkönyv II. 409. 34 Szekfű: Állam és nemzet. 1942. Szekfű szóban forgó tanulmányai: A magyarság és kisebb­ségei a középkorban (1935), A szentistváni állam (1938), Még egyszer középkori kisebbségeinkről (1940), illetve Népiség, nemzet, állam (1934), A népi elv két arca (1939). 35 Szekfű: i. m. 36.

Next

/
Oldalképek
Tartalom