Századok – 1995

Történeti irodalom - Gazdaságtörténeti tanulmányok (Ism.: Huszár Zoltán) II/472

472 TÖRTÉNETI IRODALOM soknak, akik viszont az alsóbb nemesség nevében is politizáltak, valamint azt, hogy a 18. századra Lengyelország a választókirályság intézményével és a nemesi aranyszabadság terhével szükségszerűen maradt alul a már megerősödött abszolút monarchiákkal szemben. Alicja Dybowska és Jan Dziqgiclewski közös munkája az egyház szerepét mutatja be a 15-16. századi Lengyelországban. A szerzők három különböző részre bontják a katolikus egyház szereplését: politikaira, oktatásira és művelődésire. A politikai szerepvállaláson belül megismerheti az olvasó azt a dilemmát, hogy az egyházi főméltóságok hogyan foglaljanak állást hitkérdésekben, hiszen földbirtokosként támogatniuk kellett az uralkodót. Szenátorokként léptek fel a szejmben, azonban nem kerülhették meg mint egyháziak a szerepvállalást az uralkodóval szemben akkor, amikor pl. Zsigmond Ágost házassága érvényességének kérdése került szóba 1548-ban. A szerző külön kitér az egyháziaknak az iskoláztatásban betöltött szerepére, valamint a kulturális életben, az irodalomban kifejtett tevékenységükre. Henryk Litwin írása a soknemzetiségű Lengyelország kérdését feszegeti. Bemutatja, hogy milyen etnikai és nyelvi egységekkel találkozhatunk a 16. századi Lengyelországban, milyen jogokat biztosított a lengyel állam a különböző etnikumok számára. Területenként ad rövid áttekintést az egyes nem lengyel etnikumok történetéről. Szó esik a vallási különbségekről és scyátosságokról is. A szerző külön fejezetet szentelt a lengyelországi örmények, zsidók, cigányok, valamint tatárok történetének is. A lengyel területen már korábban megtelepedett nemzetiségektől elválasztja a később betelepülteket, hollandokat, skótokat, itáliaiakat. Vtieslaw Majewski a katonai szolgálatról írt. A tanulmányból megismerhetjük a hadsereg szervezetét, a közép- és koraújkori lengyel hadművészet alapjait, és áttekintést kapunk a 17. századi királyi hetmanok történetéről és szerepéről a lengyel hadseregben és háborúiban. Wojciech Bilinski és Malgorzata Zaryn, akik a lengyel városfejlődésről illetve a faluról írnak, egy általános kép megrajzolására törekedtek. írásukból fény derül a városok jogállására, jogfejlődésére, a városi intézmények kialakulására, valamint a német és lengyel jogú városok megkülönböztetésére. A falvak bemutatása is ezen az úton halad, megismerhetjük a falu és az udvar viszonyát, a falusi társadalmat és az egyház falun kifejtett tevékenységét is. A tanulmánykötet tulajdonképpen nem vállalkozott új tények vagy kutatási eredmények bemutatására, inkább egyfajta vázlat megrajzolására törekedett. Ahogy a szerkesztők az előszóban megjegyzik, az ismét szabaddá vált történetírás kísérlete ez arra, hogy az ifjúsággal és a szélesebb olvasóközönséggel megismertesse a középkori és koraújkori lengyel történelem fontosabb súlypontjait, melyek „a történetírás szabadságának hiányában" kivesztek a köztudatból. — Mivel Magyarországon a középkori lengyel berendezkedéssel kapcsolatban magyar nyelven elérhető, friss lengyel szakirodalom alig található, esetleg érdemes lenne ezt a tanulmánykötetet magyar nyelvre is lefordítani. Bagi Dániel GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK Zalai Gyűjtemény 34.; Zalaegerszeg, 1993. 287 p. Sorozatszerkesztő: Gyimesi Endre. Szerkesztő: Kapiller Imre Kiadja a Zala Megyei Levéltár Az 1994-ben megjelent kötet tíz tanulmányt tartalmaz. Ezek a 16. századtól a 20. század 60-as éveinek végéig engednek bepillantást elsősorban Zala megye, de a Dunántúl gazdaságtörténetébe is. Bilkei Irén: Egy zalai köznemes pályája a 16. században, Csány Ákos c. dolgozata a Mohács utáni évtizedek Magyarországába vezeti az olvasót és annak egyik érdekes alakját mutatja be. A szerző vázlatosam áttekinti „a Habsburgok által birtokolt országrész peremén" fekvő Zala helyzetét, majd ismerteti a servitor réteg szerepét a kor közéletében. Ez az időszak az, amikor a főnemesek és velük együtt a szolgálatukban álló köznemesek, akiket ekkor servitornak hívtak, gyakran váltanak vallást, „pártot", uralkodót, ha ezt politikai és gazdasági érdekeik úgy kívánták. Csány Ákos a század kiemelkedő főnemesének, a későbbi nádornak, Nádasdy Tamásnak 27 servitora közül az egyik. Az oklevelek tanúsága szerint az 1510-es évek elején születhetett és