Századok – 1995
Közlemények - Garami Erika: Kossuth Lajos 1860–61-es londoni bankókibocsátása és pere II/407
424 GARAMI ERIKA tartottam... mégis volt némi aggodalom. Ez az aggodalom most véget ért, (mivel a Lordok Házához való fellebbezés reménytelen lenne)."8 3 Kossuthot Piemontban érte az ítélet híre. Cossilából írt hosszú levelet Toulmin Smithnek8 4 , aki biztatta a per folytatására, csakúgy mint Croskey; viszont Ashurst, Duncombe és Newman professzor ellenezték. Kossuth ebben a levélben kiábrándultan úja, hogy nem kívánja a fellebbviteli, végleg elbúcsúzott Angliától, megcsömörlött annak igazságszolgáltatásától, amely a „tirannis legrosszabb fajtája"85 . Felhatalmazza Toulmin Smith-t, hogy publikálja levelének ezt a részét. Kossuth ezzel a levelével, úgy tűnik, végleg lezárta a londoni bankók kérdését. Hiába jöttek Vukovics tudósítói levelei, a kérlelő és aggódó levelek Toulmin Smith-től, a skót MacAdamtől, aki „igen jó ember, s jó barát"8 6 , Kossuth sokszor egyáltalán nem is válaszolt rájuk. Már Itáliában látja a magyar úgy folytatásának lehetőségét, de az itáliai bankókra még öt évet kell várni A londoni fellebbezésre már egyre kevésbé volt reális lehetőség. „Ami a Lordok Házához való fellebbezést illeti, meg kell mondanom, még csak nem is sajnálom, hogy anyagilag nem tudom fedezni ... Semmi jó nem jött volna ki belőle."8 7 A Chancery falain kívül: I. A Parlament A per nem korlátozódott a Chancery Lanere, hanem egyik legviharosabb kérdéssé vált a Parlament Alsóházában, a House of Commons-ban, az újságoknak hónapokig adott témát, röpiratok keletkeztek pro és contra. Kossuth nemcsak erkölcsi, hanem anyagi támogatást is kapott, hiszen a rendkívül költséges pert egyedül nem tudta volna fizetni, ügyvédei díján, a bírósági illetékeken kívül még a nyomdászok költségeit is neki kellett fizetni. Gyűjtéseket rendeztek a per költségeinek fedezésére. A közvélemény pozitív állásfoglalása az ügy kimenetelét megváltoztatni nem tudta, de megnehezítette a döntést, és a felszínen tartotta a magyar ügy iránti érdeklődést. Már 1849-ben megalakult Londonban a Magyar Propaganda Bizottság, vagy más néven a Londoni Magyar Bizottság azzal a céllal, hogy pontos információkat szerezzen és azt terjessze, így a magyar sajtót is tájékoztatták. A tiszteletbeli titkár Toulmin Smith volt. A Bizottság későbbi aktív működéséről nincs tudomásunk. Most huszonnégy tagú parlamenti bizottság alakult, azzal a céllal, hogy biztosítsa a per folyamán a törvényes eljárást. Kossuth anyagi támogatásukat tisztelettel visszautasította. A tagok közül egy nem parlamenti tag szerepét kell kiemelni, Francis William Newman professzorét. Newman oxfordi tudós és író, akit Pulszky Ferenc nyert meg a magyar ügynek Newman adta ki Kossuth válogatott beszédeit és több írását szentelte a magyar ügynek, így „A Habsburg-ház bűnei" címűt (The Crimes of the House of Habsburg against its own liege subjects, 1851) és a „Két száműzött emlékezetét" (Reminiscences of two exiles (Kossuth and Pulszky) and two wars (Crimean and Franco-Austrian, 1888). Szerinte a 48 utáni évek a magyar törvények felrúgásával egyenlőek és az egyensúlypolitika is veszélyben van. Nyilván az angoloknak sem közömbös Kossuthnak az a gondolata, hogy el tudná képzelni Viktória királynő fiát a magyar trónon V. Béla néven88 . A House of Commons üléseiről tudósító „Remembrancer" terjedelmes bevezetője Magyarországot állítja példaként: „a legfontosabb külföldi események, amelyek most zajlanak a világban, Magyarországon mennek végbe... Magyarország most egy olyan
