Századok – 1995
Közlemények - Garami Erika: Kossuth Lajos 1860–61-es londoni bankókibocsátása és pere II/407
AZ 1860-61-ES LONDONI KOSSUTH-BANKÓ PER 419 ki. „Kossuth is sértőleg mellőzött, midőn dolgai jól mentek és egy idő óta te használsz neki, ezért fordult hozzád vissza, és nem ő neked."5 7 Amikor kiderült, hogy Vukovics a perben is szerepet vállal, Szemere figyelmeztetve akarta lebeszélni őt: „Mivel nem hiszem, hogy a dolgot magát helyesled" — ez nem derül ki Vukovics leveleiből — „... Te nem vettél részt Kossuth politikájában, midőn az néha napi zajt csinált, hírt, dicsőséget adott, nincs ok reá hogy kellemetlenségeiben kívánj részt venni... Hacsak abban nem telik kedved, egy angol törvényszéken megjelenni."5 8 Amikor Kossuth a per végét be sem várva elhagyta Angliát, Vukovicsot bízta meg, képviselje őt, minden „köz- és nemzeti ügyben, amely politikai tevékenységgel kapcsolatos" 5 9 Vukovics több „hites nyilatkozatot" tett a bíróság előtt.6 0 Ervei: a felperes nem magyar király. A koronázás és az öröklés rendje szabályozott, a jelen felperest nem koronázták meg, nem tette le a koronázási esküt. 1723-ban lefektették az egyenesági öröklés rendjét, Ferenc József pedig nem egyenesági leszármazottja V. Ferdinándnak, akinek lemondása az országgyűlés beleegyezésének hiányában nem érvényes. Ha Ferenc József magyar király lenne, akkor sem lenne kizárólagos joga a pénzkibocsátásra, mivel az csak a fémpénzre terjed ki, Magyarországon egyáltalán nem létezik papírpénzkibocsátási privilégium. A magyar címer kizárólagos használatához a felperesnek nincs joga, mivel azt bárki használhatja díszítőelemként királyi engedély nélkül, (láthatók újságok fejlécein, borosüvegek címkéin stb.). Az osztrák jegyeket, bár Magyarországon forognak, nem a magyar király adta ki. Nem létezik olyan magyar törvény, amely felhatalmazza a magyar királyt, hogy az jogosítványt adjon az osztrák banknak Magyarországon forgalomba hozandó jegyek nyomtatására. A Day & Son jegyek csak akkor kerülhetnek magyarországi forgalomba, ha azt előzetesen a diéta törvényesen elfogadja. Vukovics második aííidavitjában elemzi a Beke-Rehorovszky-Hengelmüller affidavit ellenérveit.61 A Vukovics affidavitot, amelyről Kossuth azt úja, nincs birtokában6 2 , a londoni Public Record Office őrzi.63 Vukovics érvelése szerint az ellenaflidavitban említett banki privilégium Magyarországra azért sem vonatkozhat, mert német nyelvű, a magyar törvényeknek, rendeleteknek latinul vagy magyarul kell szólniuk és azokat Magyarország kancelláijának ellenjegyeznie kell, ami ez esetben nem történt meg. Az Osztrák Nemzeti Bank jegyeinek forgalmát magyar törvény sohasem szentesítette. Csak a magyar királynak van joga kizárólagos bankjegy kibocsátási jogot adni, az országgyűlés pedig rendszeresen tiltakozik az osztrák jegyek ellen. Március közepén a védelem minden tagjával elkészítettek egy „hites nyilatkozatot". A Day testvérekkel összesen három vallomás maradt fenn. A március 13-i64 egyes pontjai utalnak olyan dokumentumokra, mint pl. a Day-Kossuth szerződés, amelyre más forrás alig utal. „Mr. Phillips southamptoni kereskedő múlt október táján fordult hozzám, hogy készítsem el kőnyomatos bankjegyek tervét, amelyek majd külföldre kerülnek... Kossuth úr elbeszéléséből az derül ki, hogy joga van ilyen jegyek kibocsátásához... Kossuth egy könyvet adott át nekem, amelyből megformáztam a címert, úgy ahogy az most a jegyen látható. Utasításaimnak nem volt része vagy szándéka bármilyen jegy utánzása, amit az osztrák császár adott ki, vagy jelenleg forgalomban van Magyarországon vagy máshol, nem ismerem továbbá az osztrák vagy magyarjegyek külsejét, melyek a felperes
