Századok – 1995
Közlemények - Garami Erika: Kossuth Lajos 1860–61-es londoni bankókibocsátása és pere II/407
AZ 1860-61-ES LONDONI KOSSUTH-BANKÓ PER 417 Dokumentumon természetesen a pénzjegyek értendők. Kossuth válasza a mesterien megkomponált 10 pontos védőbeszéd. A tartalmi összeállításban Ludvigh János, a fordításban Vukovics Sebő, a stilizálásban Toulmin Smith segédkezett. Kossuth igyekezett pénzkérdésnek feltüntetni, hogy válaszol-e a kihívásra. Emigránsok sora fordította az affidavit szövegét50 , csak a Habsburg cenzúra bizonyult áttörhetetlennek. 1. Ahogy az angol védőbeszédeknél szokásos, az aláíró röviden bemutatja magát, s azt, hogy milyen minőségben jár el. Hangsúlyozza, hogy Ferdinánd lemondása után az országgyűlés őt választotta Magyarország kormányzójává s ezt a megbízatását nem vonták vissza. 2. A felperes nem királya Magyarországnak, nem is volt az, sem de iure, azért nem, mert elődje még él; de facto azért nem, mert nincs megkoronázva. Az örökösödés rendjét a magyar törvények szabályozzák. 3. A felperesnek sohasem volt kizárólagos joga pénzjegyek kibocsátása Magyarországon, mivel ez a szabadalom csak az országgyűlés beleegyezésével lehetséges. Egyedül neki, Kossuthnak adott ilyen jogot az országgyűlés 1848-ban felelős pénzügyminiszterként, majd 1849-ben kormányzó elnökként. 4. Keresetlevelében a felperes ugyancsak tévesen úja, hogy a „királyi címert" használni csak neki van kizárólagos joga. A magyar korona, a címer legfontosabb eleme az országé (Regni Corona), nem pedig a királyé (Regis Corona). 5. A pénzjegyeken látható korona a jelvény díszítő funkcióval bír, nem hitelezésül szolgál. 6. Ezek a pénzjegyek nem hasonlítanak más létező pénzjegyhez (amelynek utánzását tiltják a törvények). 7. Kossuth ezekkel a jegyekkel előre gondoskodni kívánt arról, hogy a magyar állam és lakossága — fordulat esetén — „károsodást /ne/ szenvedjenek a pénzforgalmi eszközök hiánya miatt". Nem szándékozott a jegyeket Magyarországra juttatni, amíg ott a Jelenlegi erőszakos uralom" érvényben van. 8. A jegyek csak kártalanítás eszközei lehetnek, amelyeket a felperes ró a lakosságra. Ezt követően Kossuth vázolja az 1848-as pénzkibocsátás előzményét, fedezetét, valamint az ércalap későbbi lefoglalását, a jegyek elkobzását. 9. Az elkobzott jegyekért kell kárpótolni a lakosságot. 10. Mindent, mit tesz, Anglia törvényeivel összhangban kívánja tenni. Míg a felperesnek korlátlan idő, szakértők, szakirodalom állt rendelkezésére keresetlevelének összeállítására Kossuthnak mindössze nyolc nap alatt kellett előteremtenie a perköltséghez szükséges összeget. A szükséges könyvek, például a Corpus Iuris sem állt időben rendelkezésére. A második védőbeszéd5 1 a keresetlevél legvitathatóbb pontjára épül, arra, hogy Ferenc József nem törvényes királya Magyarországnak. Ilyen minőségében a bíróság előtt nem léphet fel felperesként. Levezeti a magyar trónöröklést szabályozó törvényeket, amelyek érvényesek V. Ferdinándra is, aki még él. A magyar „trón csak halál által üresedhetik meg". A papírpénzkibocsátás jogáról: „Magyarország királyának sem a korona jogánál fogva, sem másképpen, nincs semmi hatalma, előjoga, kiváltsága vagy hatósága papírpénzt vagy pénzfizetés végetti jegyeket Magyarországon kibocsátani és forgalomba
