Századok – 1995
Közlemények - Poór János: Böszörmény önkormányzata 1609–1848 II/335
BÖSZÖRMÉNY ÖNKORMÁNYZATA 1609-1848 359 — közömbösítette egymást. A hajdúvárosokon kívül és felül álló tényezők, a Hajdúkerület és a központi hatalom is ellentmondásosan foglalt állást mozgalmukban, ezért a politikai hatalom gyakorlásában lényeges módosulás nem történt. Ezek következtében — 1849-ig—a város vezetése a teljes jogú polgárok (eredeti hajdúleszármazottak, az armalista nemesek és a belső telekkel rendelkező jövevények) kezében maradt. 3./ Változások a vezető testületekben. a./ Korábban a városi közigazgatás legfelső fóruma a „szenátus és a communitas együttes ülése" volt. Korszakunkban ezt a funkciót a közgyűlés vette át. A Hajdúkerület és a központi kormányhivatalok centralizációs törekvései miatt azonban hatásköre lényegesen módosult. Elsősorban a központi utasítások végrehajtó szerve volt, s az ezek által körülhatárolt keretek között hozta meg döntéseit a várost érintő általános közigazgatási ügyekben. Önálló statutumalkotó jogköre lényegesen leszűkült. A közgyűlésben a laikus esküdtek hatásköre csökkent, s a hivatali szakemberek szerepe lényegesen megnövekedett: az 1847. január 2-án megtartott közgyűlésen a hadnagy elnökletével 2 táblabíró, az alpénztárnok, a levéltárnok, nyolc tanácsnok, két jegyző, a városgazda, a népszónok és 33 esküdt hozott határozatot.4 4 A közgyűlés hetenként tartotta üléseit. b./ A szenátus szerepe is lényegesen megváltozott. Végrehajtószerwé vált. A kerület rendelkezésére tagjainak számát 10-zel csökkentették és a tagok fizetést kaptak. A teljes jogú polgárok közül életfogytiglanra választották őket. A tanács munkája két egymástól élesen szétváló részre bomlott: a közigazgatási és törvényozási ágazatra „Maga a közigazgatási tanácsülés egyre kevésbbé jelentékeny közigazgatási, helyhatósági, építészetrendészeti, katonai, művelődésügyi kérdésben foglalt állást..."4 5 A törvénykezési ágazat, a sedria folytatta le a bírósági eljárásokat. 1837-től a kisebb jelentőségű ügyekben történő bíráskodásra megszervezték a „Hadnagyszéket", amely elvileg a főhadnagy, gyakorlatilag a hadnagy elnöklete alatt hozta döntéseit.4 6 c./ A communitas továbbra is megmaradt. A szakigazgatás erősödésével ellenőrző szerepe lényegesen módosult. d./ Új testületi szerv jött létre 1821-ben: „Város Birtokos Közönsége"néven47 ennek feladata volt a még osztatlan állapotban lévő legelők, erdők, rétek, kaszálók és a zálogos földek hasznosításában a város birtokos közönsége jussának védelmezése. A földtulajdon vonatkozásában szükségessé váló döntések meghozatalánál hívták össze a közbirtokosság kögyűlését, amelynek tagjai: a hadnagy, a táblabírók, a főjegyző, a fiscalis, a szenátus tagjai valamint a communitasbeli esküdtek voltak. Fontosabb ülésekre meghívtak minden tizedből néhány teljes jogú, birtokkal rendelkező polgárt is. 4.1 A szakigazgatási hivatali szervezet kibontakozásának néhány jellemzője a./ A város első tisztségviselője a hadnagy, az 1830-as évektől kezdődően a főhadnagy volt („a város legfőbb kormányzó tisztje", „a tanács elnöke", „a hivatalnokok felügyelője", a „kishaszonvételek ellenőre"). Hatásköre egyre bonyolultabb feladatok ellátására kötelezte, ezért egyedül nem tudta betölteni tisztét. Körülötte szerveződött
