Századok – 1995

Közlemények - Poór János: Böszörmény önkormányzata 1609–1848 II/335

360 POÓR JÁNOS a hadnagyi hivatal: ide tartozott a perfelvételi jegyzőkönyv jóváhagyása, az ellenőrzés, a személyi ügyek intézése majd a „hadnagyszék" vezetése stb. A helyettes hadnagy, az alhadnagy tisztsége korszakunkban alakult ki. Mun­kaköre főként a rendfenntartásra, a rendészetre és a hatósági közegek felügyeletére terjedt ki. A főhadnagyot, annak akadályoztatása esetén helyettesítette minden fó­rumon. b./ A főjegyző és a mellette szerveződött jegyzői hivatal intézte a városigazgatás csaknem valamennyi adminisztratív ügyét: pl. adóelosztás, felsőbb hatósági rendel­kezések, panaszok, stb. A jegyzői hivatalban működtek a főjegyző irányítása alatt dolgozó jegyzők és a levéltárosok. 4 8 c./ A város gazdálkodásának közvetlen irányítása továbbra is a városgazda ha­táskörébe tartozott. 1799-1800-ban kísérletet tesznek a perceptoratus felállítására, ezzel egyidőben a városgazda gondnoki teendőket lát el. A kísérlet azonban nem járt eredménnyel, a városgazda egyben perceptor is maradt. Munkájában segítették az alpénztárnok, az exactorok, a város tulajdonában lévő földek, kishaszonvételek ins­pectoral (bor- erdő-, szék-, bolt-, pusztainspectorok). A gazdasági ügyek közvetlen ellenőre továbbra is a furmender maradt, aki egyben a közgyűlés, állandó tagja is volt. d./A városi hivatalokon belül különböző szakágazatok kialakulása figyelhető meg: egészségügyi, szegényügyi, városrendészeti, mezőrendőri, gyámügyi, amelyeknek élén általában a tanács egy-egy tagja állt. 4 9 Ilyen helyzetben találta Hajdúböszörmény közigazgatását az 1848-49-es for­radalom és szabadságharc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom