Századok – 1995
Tanulmányok - Sándor Pál: Az emancipáció történetéhez Magyarországon 1840–1849 II/285
AZ EMANCIPÁCIÓ TÖRTÉNETÉHEZ MAGYARORSZÁGON 1840-1849 2 87 terjesztés után öt nappal feloszlott az országgyűlés, anélkül, hogy az uralkodó egyáltalán válaszolt volna a rendeknek6 4 így bukott el — immár másodízben — a zsidók emancipációja felé mutató reform ügye, egyéb, a magyar társadalom polgári átalakulását szolgáló reményteljes reformjavaslatokkal együtt.6 5 A vázolt nehézségek ellenére sem volt azonban lehetséges ellenállni a kor követelményeinek. A reform hívei, levonva az országgyűlés tanulságait, most már újabb, elsősorban a társadalmi egyletek, társaságok, vállalkozások, a különféle gazdasági és politikai szervezkedések színterére lépnek. Szinte egy időben, sőt néhány évvel már korábban is, erősödnek meg a magyarországi zsidóság polgáijogot követelő aszszimilációs törekvései is, amelyeknek számos megnyilatkozási formái voltak. A negyvenes esztendők a hazai zsidóság reformkorszakának kezdetét jelentették. Asszimilációs törekvések a 40-es években Bloch Móricz nyelvész, aki már fiatalon is a zsidó nyelvészettel, a biblia tanulmányozásával és a hazai zsidóság társadalmi helyzetével foglalkozik, egyik tevékeny harcosa az emancipációnak. 1840-ben >r A zsidókról" című röpiratában szót emel népe egyenjogúsításáért és ugyanebben az esztendőben kiadja Mózes öt könyvének magyar fordítását. Egyike azoknak a zsidó reformereknek, akik erőteljesen síkra szállnak a hazai zsidóság magyarosodásáért.6 6 Ekkor alakulnak meg a magyar olvasóegyletek az egyes hitközségekben a magyar nyelvhasználat terjesztése céljából. De nemcsak a magyar nyelvhasználat terén, hanem a ruházkodás formáin is meglátszik a nemzeti érzület hódítása. Bloch mellett, Rosenthal Móricz rabbi, budai tanító, majd a pesti kereskedelmi iskola tanára, aki egyúttal a pesti Pannónia című német szépirodalmi hetilap munkatársa, szintén terjesztője a magyar nyelvhasználatnak hitrokonai körében. 1840-ben adja ki a zsoltárok és a régi zsidó mondások magyar fordítását. 0 a szerzője , A zsidó és a korszellem Európában" című, 1841-ben megjelent dolgozatnak, melynek Kossuth Pesti Hírlapja is figyelmet szentelt.67 Zsoltárfordításának előszavában—többek között — ezeket a jellemző sorokat írja. , A múlt országgyűlés alatt Pozsonyban lévén, s hallván, hogy a lelkes magyar szónokok pártoló szavunkat az e honban lakó sidók ügyében is felemelték, rögtön elhatározván magamban letenni hálám gyümölcsét a nemzeti nyelv felvirágoztatásának megközelítésére, Izrael könyörgéseit az eredeti text után magyarra fordítám, s beiktatám a király és a hon iránt való imát".68 Schwab Lőw6 9 már 1840. április 19-én, V. Ferdinánd születésnapján, amikor a magyar nyelv államnyelvvé emelését még nem sikerült az udvartól kivívni, a magyar nyelv elsajátítására buzdítja híveit. Már 1841. február 6-án Bloch fölhívást tesz közzé a Pesti Hírlapban s ebben az ország támogatását kéri egy magyar zsidó tanítóképző intézet létesítéséhez. Korábban láttuk, hogy ez a törekvés az 1843-44. évi országgyűlésen törvényjavaslat formájában fogalmazódott meg. Sajnos: a javaslatból akkor nem lett törvény. Bloch fölhívását Kossuth meleg hangú szerkesztői ajánlással látja el. Az adakozók névsorában ott látjuk — többek között — Széchenyit és az orvos, irodalomtörténész Toldy (Schedel) Ferencet is. 1842-ben megalakul, A nehéz kézműveket és a földművelést az izraeliták közt terjesztő pesti egylet", rövidebb és ismertebb nevén, a Magyar Izraelita Kézmű és Földműves Egylet (MIKEFE), hogy zsidó iijakat
