Századok – 1995
Krónika - Hibaigazító I/144 - Hibaigazítás II/ - A Századok Alapítványt 1994-ben befizetéseikkel támogatók névsora I/144
A NÉMET LOVAGREND ALAPÍTÁSA ÉS KORAI TÖRTÉNETE 151 partra Hermann von Salza 1211-1213. évi levantei utazása, és az ennek során megnyilvánuló diplomáciai aktivitás, de még inkább a Rend későbbi, 1220-as évekbeli politikája egyértelműen arra utal, hogy a lovagok fő célja ekkor még a földközi-tengeri és szentföldi pozíciók megerősítése, a Levante térségében történő térnyerés volt.73 Ugyanabban az évben, amikor Hermann von Salza nagymester megkezdte a keresztes hadak felvonulása szempontjából fontos lovagrendi birtokok végigjárását, a Rend igen jelentős adományban részesült: II. András magyar király a lovagoknak adományozta a dél-erdélyi Barcaságot, hogy azt, illetve a királyság déli határait a pogány kunokkal szemben megvédelmezzk, sőt a magyar királyság határait kiterjesszék, azaz a Kárpátokon túl előrenyomuljanak a kun földekre.74 A 13. század elején a kun törzsek szállásterületeihez tartozó Havasalföld igen fontos volt a Szíria felé vezető szárazföldi útvonalak szempontjából, tehát egy esetleges keresztes haderő felvonulása vonatkozásában is.7 5 A kunok elleni küzdelem vállalása is a Rend azon fő célját szolgálta, hogy a Mediterráneumban erősítse meg pozícióit. Emellett természetesen az is szerepet játszhatott, hogy a császárság átmenetileg meggyengült helyzetében a két nagy lovagrend, a templomosok és a johanniták mellett a Német Lovagrendnek nem sok cselekvési tere maradt a Szentföldön, s 1211-től Európának a Mediterráneumhoz, az alig néhány éve létrehozott új keresztes államhoz, a Latin Császársághoz közel eső peremterületén keresett űj mozgásteret. (Jelen tanulmányunk keretein belül nincs módunkban kitérni a Német Lovagrend barcasági tevékenységére, de ezt e tanulmány szerzője már korábban megírta.7 6 ) A mediterráneumi birtokok gyarapítása és a barcasági adomány mellett a lovagok újabb javakat kaptak Európában is. Metzben például 1210 körül nyílt meg a Német Lovagrend rendháza,77 Thúringián és Szászországon kívül 1212-ben pedig Elzászban és Burgundiában már saját Landkomtursággal (Balleie) rendelkezett.7 8 A Német Lovagrend pozícióinak látványos erősödése, szerepének hangsúlyosabbá válása akkor kezdődött, amikor Hermann von Salzának II. Frigyes császár egyik legfontosabb tanácsadójaként nagy szerepe lett az európai nagypolitika alakításában. A nagymester valószínűleg 1216-ban, Nürnbergben tűnt fel először a császár környezetében egy udvari gyűlésen, ahol az ekkor mégjelentéktelennek számító Német Lovagrend néhány adományt kapott.79 A gyűlést követően Hermann von Salza viszszatért a Szentföldre, majd 1217-ben újra Cipruson tűnik fel, ahol II. András magyar király keresztes hadjáratához toborzott résztvevőket. Limassolban találkozott I. Hugo ciprusi királlyal is, aki megerősítette II. Amalrich király korábbi, a Német Lovagrendnek tett adományait, továbbá a lefkarai királyi birtok bevételéből évente 200 véka gabonát, 200 pint bort és 400 véka árpát engedett át a nagymesternek.80 A Mediterráneumban lényegében az 1216/17. évtől vette kezdetét a Német Lovagrend politikai, diplomáciai, katonai és gazdasági aktivitása 1217. június 24-én például II. Frigyes Szicíliában a templomosokkal és a johannitákkal azonos jogokkal ruházta fel a Német Lovagrendet.8 1 Ez a kiváltság már Hermann von Salza és a lovagrend azon törekvésével függött össze, hogy egyenrangúvá váljanak a két nagy régebbi katonai renddel. Elképzelhető, hogy II. András és a Német Lovagrend ellentétének kialakulásában szerepe lehetett az 5. keresztes hadjáratnak, amelyben — a korábbi hadjáratokhoz hasonlóan — komoly problémát jelentett a sok király és herceg (H. András magyar,
