Századok – 1995
Krónika - Hibaigazító I/144 - Hibaigazítás II/ - A Századok Alapítványt 1994-ben befizetéseikkel támogatók névsora I/144
A NÉMET LOVAGREND ALAPÍTÁSA ÉS KORAI TÖRTÉNETE 147 prior vagy Heinrich praeceptor.28 Marian Turnier, 29 Walther Hubatsch3 0 vagy Kurt Forstreuter31 is ugyanezt a véleményt képviseli. Velük szemben Udo Arnold úgy véli, hogy a Heinrich név — mely a korban igen népszerű — többszöri előfordulásából nem következik szükségszerűen, hogy a nevek mögött ugyanazt a személyt tételezzük fel. 1193-ban és 1194-ben a forrásokban egy Heinrich prior jelenik meg, 1196-ban Heinrich praeceptor, 1198-ban pedig Heinrich magister. Az eltérő titulusok mögött feltehetően más-más személyeket kell látnunk. A Földközi-tenger térségében a magister vagy a praeceptor körülbelül ugyanazt az elöljárói tisztséget jelentette, a prior cím azonban általában csak papi személyre vonatkozott.32 Hogy a prior és a magister/praeceptor mennyire más jelentésűek, azt egy 1202. évi oklevélben szereplő példa is bizonyítja: a Német Lovagrend palermói rendházának elöljáróját „magister et prior" címmel illetik.33 így Heinrich prior nem lehetett azonos Heinrich praeceptorral, de az már elképzelhető, hogy az 1196-ban említett Heinrich praeceptor azonos az 1198-ban szereplő Heinrich Walpottal, a Német Lovagrend első mesterével. Udo Arnold szerint az akkori német ispotály vezetői a lovagrenddé alakulásig a következők voltak: 1190-ben Sibrand, az alapító, 1192-ben egy bizonyos Gerhard testvér, 1193/94-ben Heinrich prior, 1195-ben Ulrich magister, 1196-től pedig már az a Heinrich praeceptor, aki feltehetően azonos Heinrich Walpottal.34 Az akkoni német ispotályt III. Celesztin pápa legkésőbb 1196-ban ismerte el.35 Az akkoni ispotályból létrejövő új szerzetes lovagrend a 13-14. századi forrásokban a következő megnevezésekben szerepel: „Hospitale sancte Marie Theutonicorum in Jerusalem; Hospitale sancte Marie domus Theutonice in Jherusalem; das spitall sandt Marien des tewschen hawss von Jherusalem". A névben szereplő Jeruzsálemi" szóból többen arra következtettek, hogy Jeruzsálemben korábban már volt egy német ispotály, amely feltehetően a 12. század harmadik évtizedében jöhetett létre. Ezt az ispotályt a pápa 1143-ban a johanniták fennhatósága alá rendelte, de 1187-ben, amikor Saladin szultán elfoglalta Jeruzsálemet, minden jel szerint megszűnt. Akkonban már új alapítás történt s a Jeruzsálemi" szót tartalmazó elnevezések sem az alapítás idejéről, hanem csak későbbről származnak.36 Walther Hubatsch szerint a névválasztás azt a hagyományt is követte, hogy a két nagy régebbi lovagrend Jeruzsálemben jött létre.37 Udo Arnold úgy véli, hogy a Német Lovagrend ebievezésében a , jeruzsálemi" szó arra utal, hogy az új lovagrend a Szentföld két nagy lovagrendjéhez, a templomosokhoz és a johannitákhoz hasonló pozíciót és rangot kívánt elérni.38 II. András magyar király 1211. évi oklevele alátámasztani látszik a jeruzsálemi és az akkoni ispotály közötti kontinuitást: „Cruciferis de hospitali Sancte Marie Theutonicorum, quod quondam fűit in Jerusalem, sed modopeccatis exigentibus situm est in Accaron".39 Az oklevélbe ez a rész valószínűleg a lovagok elbeszélése alapján kerülhetett be, hiszen egy új rend számára a vélt vagy valós történeti folytonosság hangoztatása nagyobb tekintélyt adott, mint az új alapítás ténye.4 0 Akár volt kontinuitás a jeruzsálemi és az akkoni német ispotály között, akár nem, az 1190-ben Akkonban alapított rendház a kezdetektől szorosan kapcsolódott a Stauf-házhoz, hiszen a Narratio tanúsága szerint Barbarossa Frigyes császár fia, Frigyes sváb herceg azonnal felkarolta a német ispotály ügyét41 VI. Henrik császár is pártfogásába vette az akkoni rendházat, ami a császár keleti politikájával volt összefüggésben. 1195 és 1197 között az apuleai kikötőben, Balettában, Szicília szigetén
