Századok – 1995
Krónika - Hibaigazító I/144 - Hibaigazítás II/ - A Századok Alapítványt 1994-ben befizetéseikkel támogatók névsora I/144
146 PÓSÁN LÁSZLÓ miképpen sem lehetett 1189. augusztusa, azaz az ostrom megkezdése előtt.8 A kronológiai adatokon túl a források az alapítás körülményeiről is eltérően tudósítanak. A Narratio szerint a német ispotály alapítói „viri de civitatibus Bréma et Lubecke" voltak.9 Guido király oklevelében azonban ez olvasható: „magistri Sibrandi, qui hoc hospitale incepit et edificavit in obsidione Accon"}® Az természetesen elképzelhető, hogy az oklevélben szereplő alapító, Sibrandi a brémaiak vagy a lübeckiek közé tartozott, azonban a német lovagrendi hagyomány a Narratio keletkezése idején már nem ismerte Sibrandi személyét. A Narratio arról tudósít, hogy Sváb Frigyes herceg az akkoni német ispotálynak átengedte káplánját, Konrádot és kamarását, Burchardot.11 (Az is igaz, hogy a német lovagrendi írásbeliség csak 1198-tól, a lovagrenddé alakulástól tartotta pontosan számon a főbb tisztségviselőket, ez előttről semmi biztosan nem tudhatunk.1 2 ) A Narratio által közölt adatok megbízhatósága szempontjából tudnunk kell azt, hogy ez, a Német Lovagrend korai történetére vonatkozó legfontosabb forrás mikor keletkezett, hiszen ezt vette alapul a 14. században a Rend legjelentősebb krónikása, Peter von Dusburg is, és az ő nyomán a lovagrend történetével foglalkozó szakirodalom többségébe szintén ez került be.13 Max Perlbach, s őt követve Marian Tumler 1204-1211 közé datálta a Narratio keletkezését,14 Hans Grumlat és Kurt Forstreuter szerint az 1230-as évek elején íródott,15 Walther Hubatsch 1240 körűire,1 6 Udo Arnold pedig 1244 utánra, az 1240-es évek közepére datálta.17 Az újabb kutatások tehát (Forstreuter, Hubatsch, Arnold) az akkoni ispotály alapításához viszonyítva majdnem fél évszázaddal későbbi keletkezésűnek vélik a Narratiot, így megbízhatóbb adatokat csak az igen kevés korabeli oklevél nyújthat. Guido király már említett 1190. szeptemberi oklevelében „magister Sibrandus" szerepel.18 A Johannita Rend nagymesterének 1192. február 2-i oklevelében azonban már ez olvasható: „fráter Gerardo, magistro hospitalis Alemannorum, quod est in Accon".19 Hat nappal később Guido király újabb adományt adott a „fratri Curando, hospitalis Alemannorum preceptori" néven szereplő elöljárónak.20 A német ispotálynak Henrik champagne-i gróf által adott 1193. februári adománylevelében az ispotály vezetőjeként a következő személy van megnevezve: ,flenrico hospitalis Alemannorum inAccon priori".2 1 Egy 1194. októberében kelt oklevélben ugyanez olvasható: „Henrico, ecclesie Alemannorum, que est in Accon, priori"22 1195-ben a thüringiai őrgróf egyik oklevelében a tanúk között szerepelt „Ulricus magister Theutonici hospitalis".23 Bernhard Sommerland szerint ez a bizonyos Ulricus magister a hallei rendház elöljárója volt,24 Karl H. Lampe azonban úgy véli, hogy az első thüringiai rendházat Halléban csak 1200 körül alapították, így Ulricus magister nem lehetett ennek a vezetője, hanem szerinte a szóban forgó személy az akkoni némely ispotály elöljárója volt, aki egy új kereszteshad toborzása miatt tartózkodott német földön.25 1196 márciusában, amikor az ispotály újabb adományban részesült, ismét egy Heinrich nevű elöljáróról esik szó: ,fratri Henrico, domus hospitalis Alemannorum in Accon preceptori" 26 1198-ban, a lovagrenddé történő átalakuláskor a német ispotály elöljárójaként a források Heinrich Walpotot nevezik meg. A Canonici Sambiensis Epitome Gestorum Prussie leírásában példáuel ez olvasható (Cap. 4.): ,primus magister generalis Heynricus Walbote".27 Marie-Luise Favreau szerint az 1192. évi oklevélben szereplő ,praeceptor Curandus" azonos lehet „magister Gerardus"-szál, azaz elírták a Gerardust, majd 1193-1198 között a német ispotály vezetője egy bizonyos Heinrich
