Századok – 1995
Közlemények - Vajda László: A népvándorlások kérdéséhez I/107
A NÉPVÁNDORLÁSOK KÉRDÉSÉHEZ 123 formájában lefolyt vándorlás jellemzésére Herodotos művében (ld. fent, 8 kk.). A rekonstruált teljes Priskos-szöveg mutatja, mily nagy mértékű az egyezés. A Priskos említette Okeanos-menti népek és griffek nyilván megfelelnek Herodotos (IV 13) hyperboreosainak és a grypes népnek. A közös schéma egyetlen szóba jövő magyarázata: nem véletlen párhumazokkal állunk szemben, hanem irodalmi utánzás világos esetével. A tény, hogy Priskos e helyen herodotosi motívumokat és koncepciót használ fel, önmagában nem meglepő; tudatos Herodotos-utánzásról más Priskos-töredékek is tanúskodnak.9 7 Bonyolultabb kérdés a tárgyalt szövegrészben foglalt adatok megbízhatósága Realitásuk legalábbis kétséges (nemcsak emberevő griffek stb. említése, hanem a referátum önállótlansága miatt is), de mégsem lehet tőle minden forrásértéket megtagadni, mert a felsorolt népnevek Herodotosnál nem fordulnak elő, bizánci forrásokból viszont — többé-kevésbé hasonló hangalakban — ismeretesek. A dilemmából kivezető utat Moravcsik egy — véleményem szerint elhibázott — hipotézisben vélte megtalálni: „Priskos tudósításának történeti hiteléhez nem fér kétség, de ahogyan ő ezt az eseményt az elbeszélés köntösébe beöltözteti, abban kétségkívül herodotosi hatás tükröződik vissza. Értesüléseinek a herodotosi elbeszéléssel való hasonlósága önkéntelenül is arra ösztönözte őt, hogy azokat a herodotosi hely mintájára mondja el s ott, ahol értesülései véget értek, a történeti tényeket a herodotosi mondával kapcsolja össze. így került bele Priskos elbeszélésébe az Óceán mellett lakó népek (= hyperboreosok) említése és az aranyat őrző s a szomszéd népekkel viaskodó griffek képe. így szőtte át az író a történeti tényeket olyan mondai elemekkel, amelyek az altáj-vidéki népek csaknem egy évezreddel régebbi küzdelmeinek emlékét őrzik" 9 8 A Priskos-jelentés és a Herodotos-hely párhuzamossága tehát a kérdéses népmozgások tényleges hasonlóságával lenne magyarázandó; Priskos vándorlás-láncának csak első két tagja (griffek és Okeanos-menti népek) Herodotostól átvett irodalmi hozzátoldás, a továbbiak ezzel szemben történeti tények Honnan értesülhetett volna Priskos egy ilyen hatalmas vándorlás-láncról? Informátorai csak a saragur szövetség Bizáncba jött követei lehettek, akik neki és más érdeklődőknek elmeséltek egyet s mást népeik (vagy azok vezetői) történeti hagyományából. Ez azt jelentené, hogy a konföderáció tagjai a Kaukázustól északra és az Azóvi-tengertől keletre fekvő hazájukban imponálóan világos áttekintéssel rendelkeztek az egymással összefüggő népmozgásokról, amelyek egy hatalmas — Moravcsik szerint Északkelet-Szibériáig terjedő — térségben lejátszódtak. Ez a feltevés felettébb valószínűtlen — ugyanazon okokból, amelyeket a herodotosi lánc-reakció kapcsán felhoztam (vö. fent, 8 1.). Moravcsik mesterkélt interpretációja azonban végül is ezen a nézeten alapul s ezért aligha tartható. Ennek ellenére más kutatók is a mondott előfeltételezéssel operáltak: a földrajzi és ethnonymikai részletekben többé-kevésbé eltérő megállapításokra jutottak ugyan, de nem kételkedtek abban, hogy a jelentés lényegében a valóságnak felel meg.9 9 Nincs sok értelme azonban, a Priskos felsorolta vándorlásokat meghatározott helyekkel és eseményekkel összekötni s abból az avarok stb. „őshazájára" következtetni, ha Priskos a tudomására jutott kevés adatot egy a tényektől idegen irodalmi előképből vett koncepció Prokrustes-ágyába kényszerítette.
